JEGYZET – Kimondottan megnyugtató érzés egy olyan ország polgárának lenni, ahol a kormány illetékesei rajta tartják mutatóujjukat a társadalom ütőerén, így pontos képük van a valós helyzetről, tisztában vannak az aktuális problémákkal, ezért képesek villámgyors megoldási javaslatokkal előállni.
2014. szeptember 28., 12:452014. szeptember 28., 12:45
Itt van mindjárt a munkaügyi tárca, amely javaslatot készül kidolgozni arról, hogy azon munkavállalók, akik számítógépes munkát végeznek, ne dolgozzanak napi hat óránál többet, mert a folyamatos képernyőbámulás veszélyezteti a szemüket.
Rendkívül dicséretes kezdeményezésről van szó, mely a kormányilletékesek mély humánumát, a polgárok jóléte és egészsége iránti elkötelezettségét is jól illusztrálja. Kár, hogy a szakemberek szerint ilyen gondok utoljára legfeljebb tíz évvel ezelőtt merültek föl, azóta ugyanis a technika fejlődése nyomán a monitorok már régóta egészen más jellegűek, és távolról sem annyira károsak a szemre, mint évekkel ezelőtt.
Sebaj, azért értékeljük az illetékesek erőfeszítését. Akárcsak Victor Ponta miniszterelnök magatartását, aki szerint fölösleges a hiányzó első és második osztályos tankönyvek miatti hisztéria, elvégre elektronikus formában hozzáférhetők, márpedig köztudomású, hogy ma már minden elsősnek van okostelefonja vagy táblagépe.
Egyenesen lenyűgöző a romániai társadalom átfogó ismeretéről tanúságot tevő kijelentés, amely egyben azt is fényesen bizonyítja, hogy Ponta elkötelezett a jövőbe mutató trendek mellett. Elvégre egyrészt lándzsát tör az új technológiák iskolai használata mellett már a lehető legzsengébb kortól, másrészt zöldszemléletéről is tanúbizonyságot tett.
Hiszen a sok tankönyv miatt egész erdőket kellene kivágni, elektronikus formában viszont csak a byte-okat fogyasztják, az okostelefonokért és a táblagépekért pedig egyetlen fának sem kell elpusztulnia. Az más kérdés, hogy a kínai gyárakban rabszolgasorban tartott 12 évesekkel szereltetik össze őket, de hát ez legyen a kínaiak gondja.
És hogy esetleg Ponta tévedett volna, és nincs minden elsősnek okostelefonja vagy táblagépe? Sebaj, a kormány majd kiír egy jó kis közbeszerzési pályázatot, és azért is ad majd mindegyiknek. Teljesen mindegy, hogy rengeteg vidéki településen még csatornázás sincs, és áram sem mindig van. Jól mutat a modern kütyü a polcon is, a csipketerítő, a Jancsit és Juliskát ábrázoló nipp és az üveghal mellett. Hogy lássa mindenki, milyen jólétben is élnek a romániai polgárok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!