Donald Trump szerint az Egyesült Államoktól eltérően, Európa és Kína erőteljesen függ az öbölmenti térségből importált olajtól
Fotó: The White House/Facebook
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
2026. március 16., 14:302026. március 16., 14:30
Trump a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: helyénvaló lenne, ha „azok, akiknek előnye származik a szorosból, hozzájárulnának annak biztosításához, hogy ott semmi rossz ne történjen”.
küldhetne haditengerészeti erőket a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő, a teheráni rezsim által az iráni háború kezdete után lezárt Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához.
A Financial Timesnak nyilatkozva Trump kijelentette: ha erre a felvetésére „nem érkezik válasz, vagy negatív válasz érkezik, akkor a NATO nagyon rossz jövő elé néz”. Hozzátette: az Egyesült Államoknak nem volt kötelessége, hogy segítséget nyújtson a NATO-nak az ukrajnai háborúban, mivel „Ukrajna több ezer mérföldre van tőlünk, mégis segítettünk. Most majd meglátjuk, hogy ők is segítenek-e nekünk”. „Régóta mondom, hogy mi a rendelkezésükre állunk, ők viszont nem állnak a mi rendelkezésünkre. Nem vagyok bizonyos abban sem, hogy most segítenek-e” – fogalmazott az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget vár a szövetséges hatalmaktól, azt mondta: bármilyent, amire szükség van a szoros újbóli megnyitásához, de mindenekelőtt aknamentesítő eszközöket, amelyekből Európában sokkal több van, mint az Egyesült Államokban. Trump emellett európai kommandós egységek kivezénylésének lehetőségére is utalt, mondván: olyanokra is szükség van, akik „kiiktatnak néhány rosszakaratú embert az iráni partok mentén”. Donald Trump szerint az Egyesült Államok nagyon kemény csapásokat mér Iránra, és az irániaknak „semmijük nem maradt azon kívül, hogy tudnak egy kis bajt keverni a szorosban”.
Külön kiemelte Kínát olyan országként, amelynek segítenie kellene, mivel szavai szerint Kína a Hormuzi-szoroson keresztül szerzi be olajimportjának 90 százalékát. Hozzátette: túl késő lenne, ha Kína ezzel a döntéssel megvárná az áprilisra tervezett kínai-amerikai csúcstalálkozót. Az amerikai elnök szerint Washington még a találkozó előtt szeretné tudni, hogy Kína miként dönt. Kijelentette: el is halaszthatja jövő havi pekingi látogatását. Donald Trump erőteljesen bírálta a brit kormány hozzáállását. Úgy fogalmazott: lehet, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államok első számú szövetségese, „de amikor kértem, hogy jöjjenek, nem jöttek”, aztán amikor „gyakorlatilag elsöpörtük Irán veszélyt jelentő képességeit, azt mondták, hogy jó, akkor küldünk két hajót”.
miután Keir Starmer brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek. Starmer ezt a tilalmat végül feloldotta, de az erről szóló döntést bejelentő alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy „kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni” Iránban. A Financial Times kérdésére, hogy Oroszország segíti-e Iránt műholdas adatok átadásával az amerikai és az izraeli rakétaelhárító rendszerek elleni támadásokban, Trump azt mondta, hogy ezt nem tudja egyértelműen. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az Egyesült Államok is segítette Ukrajnát, „nem mondhatjuk (Oroszországnak), hogy hé, mit csináltok, amikor mi ugyanazt csináljuk”.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!