Igaz, hogy némi kis szépséghiba rontja majd az örömünket, mivel nem az írott és elfogadott törvények fogják megszabni mindennapi életünk kis és nagy problémáinak a megoldását, hanem az öklök ereje. Magyarán az ököljog országa leszünk.
Fölösleges álmélkodni, visszakérdezni, hogy 2017-ben-e, az Európai Unió tízesztendei tagságával vállunkon-e, mert a válasz igen. És arra se gondoljon senki, hogy holmi rakoncátlan gyerekek iskolai pofozkodásaiból, külvárosi izompacsirták erőfitogtatásaiból vonom le ezt a kifejezetten szégyenletes következtetést, mert ilyesmire semmiképpen sem vetemednék.
A média épp eléggé részletesen taglalta azt a pár nap különbséggel egymás után következett eseményt, amikor a hazai politikum legmagasabb köreihez tartozó egyének estek egymásnak, a szó legszorosabb értelmében. Szeretném elkerülni a moralizáló, észosztogató magatartást, de sajnos nem tehetem, úgyhogy kénytelen vagyok azt mondani: csodálom, hogy még csak most történt meg mindez és nem sokkal előbb. Mert az addig elképzelhetetlen nyilvános átkozódás és szitkozódás, ráadásul egy büszkén, magát választott szenátorként emlegető személy révén már a 90-es évek legelején elkezdődött, és mivel senki nem lépett fel ez ellen a gyakorlat ellen, tartott is mindaddig, amíg az illető bírta hangerővel.
Az agresszivitás váltóbotját aztán átvette tőle a matrózkocsmákban szocializálódott többrendbeli miniszter, majd főpolgármester és végül államelnök, aki már nemcsak a szájkaratét művelte előszeretettel, de oda is csapott egy gyereknek, mert nem éljenezte kellőképpen. Aztán hebegett-habogott, hogy nem volt jó a szájon vágást rögzítő felvétel, meg ki tudja, milyen csúnyát mondott a gyerek, az elmúlt napok elhíresült bunyói után viszont kijelentette: ő többet olyan tévéműsorokban nem hajlandó fellépni, ahol ezek a megátalkodott személyek jelen vannak. Lábjegyzettel nem látta ugyan el kijelentését, de érteni engedte, hogy azért, mert ő egy makulátlan, hótiszta, ma született bárány.
S ha a falkavezér így, akkor a püfölésekben részt vevők sem maradtak alább, rezzenéstelen arccal mondták: nem történt semmi különös. A legszörnyűbb, hogy mindkét esetben az ellentétes pártállás volt a casus belli, s a saját táborukból valók még nyilvános dicséretben is részesítették őket. Ez azt jelenti, hogy a választásokig odáig fajul majd a helyzet, miszerint többfordulós, kiütéses meccsekre számíthatunk addig?!
Keményen a sarkára állt a magyar kormány, amikor egyértelművé tette a bukaresti hatóságok számára, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ellehetetlenítése miatt nem támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).
Az az igazság, hogy az ember időnként azon gondolkodik: csak tesztelnek, hogy meddig mehetnek el, vagy tényleg készek mindent alárendelni pillanatnyi politikai érdekeiknek?
Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és a régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék.
Tagadhatatlan, hogy a szakma sajtóban nyilatkozó képviselői már hónapok óta Christoph Daum távozásáért esedeztek. Ezért pusztán a menesztése miatt is fellélegeztek a 2018-as oroszországi seregszemlén való részvételre esélytelen csapat háza táján.
Bármilyen szerencsétlenség is érje az országot, a négy elem bármelyikének – tűz, víz, föld, levegő – veszélyes megnyilvánulása esetén védtelenek az emberek. Kétségbeejtő a helyzetkép tűzvész szempontjából is, gondoljunk a Colectiv-tragédiára.
A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két balkáni országot túl korán, tulajdonképpen politikai döntés alapján vették fel az EU-ba, pedig valójában nem voltak érettek a csatlakozásra.
Dragnea politikai és (jogerős ítélete és az ellene zajló bűnvádi eljárás okán) személyes érdekei alapján elsősorban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) elleni leszámolásra igyekezett felhasználni a vásárhelyi iskola kálváriáját.
A törvény jogfosztó jellege egyértelmű, hiszen szerzett jogaikból akarja kiforgatni a kisebbségeket, eredményeként pedig elsorvadhat az eddig kiépített magyar, román, lengyel és orosz oktatási hálózat, amely eddig az identitás megőrzését biztosította az őshonos közösségek számára.
Itt az ideje, hogy a közel százéves kincses városi gárda a sarkára álljon, és kiközösítse soraiból a szurkolói elnevezésre és minőségre méltatlan garázdákat, akik kizárólag ártanak a klubnak, és súlyosan rontják a hírnevét.
Higgyük, ne higgyük? Ha józanok maradunk, kétkedéssel viszonyulunk a miniszteri jövőképhez, hiszen a pedagógusok esetében is kiderült, korántsem sürgősségi ügy a bérprobléma...
Keményen a sarkára állt a magyar kormány, amikor egyértelművé tette a bukaresti hatóságok számára, ...
Az az igazság, hogy az ember időnként azon gondolkodik: csak tesztelnek, hogy meddig mehetnek el, vagy tényleg készek mindent ...
Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján ...