2010. január 05., 10:172010. január 05., 10:17
Kíváncsi vagyok, megerősítette-e a gesztus azoknak a honi magyar véleményformálóknak az identitástudatát, akik rendszerint sértődötten kérték ki maguknak a „lerománozást”, valahányszor az államfő olyanokat nyilatkozott, hogy valamennyi román elnöke kíván lenni.
Egy államfőtől – sőt még egy miniszterelnöktől, parlamenti képviselőtől vagy polgármestertől is – persze teljes joggal megkövetelhető, hogy megfelelő súllyal képviselje az országban élő nemzeti kisebbségek érdekeit is, túlzás azonban elvárni, hogy az államot alkotó polgárok emlegetésekor külön kitérjen a nem románokra is. Vagy ha leszögezzük, hogy mi, erdélyi magyarok csupán „állampolgárságilag” vagyunk románok, akkor az egyenlő bánásmód elve alapján követeljük meg ugyanezt a többi bukaresti politikustól is.
És ahelyett, hogy az RMDSZ által a választási kampány során Johannis-projekt fedőnéven futtatott jelölt vereségét siratjuk, gondolkozzunk csak el azon, mikor kapott volna Tőkés László magas rangú román állami kitüntetést, ha Mircea Geoană költözik a Cotroceni-palotába… Băsescu „multikulturális” újévi köszöntőjén túllépve engem inkább az aggaszt, hogy az államfő a jelek szerint beköltözött az önmagának a nép televíziója titulust vindikáló bukaresti panelcsatorna, az OTV stúdiójába.
Meg lehet érteni, hogy a kampány során iránta tanúsított, enyhén szólva sem pártatlan magatartása miatt az elnöknek nem fűlik a foga a két nagy hírtévéhez, viszont több órán keresztül osztani az észt a román audiovizuális média szennyadóján – mint ahogy tette azt két nappal szilveszter előtt – több mint hiba, bűn. Nem másért, de ha egy államelnök sokszor teszi tiszteletét egy olyan tévénél, amely a szakmában annyit ér, mint a zenében a manele, legfőbb erényei közé pedig a népbutítás tartozik, akkor ezt sokan fogják értékrendnek tekinteni. Márpedig ezért nem volt érdemes újabb öt évet nyerni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok