JEGYZET – Korbács és cukor – ezzel a klasszikus módszerrel próbálja a pénzügyminisztérium adózási fegyelemre bírni az üzleteket, valamint a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozókat.
2015. április 25., 20:272015. április 25., 20:27
Korbács alatt brutális adóellenőrzések értendők, amelyek nyomán már néhánylejes hiányért vagy többletért is harminc napra bezárták az üzletet – aztán rájöttek, hogy ezzel enyhén szólva is túltolták a biciklit, hiszen az a bolt, amelyik egy hónapra lehúzni kényszerül a rolót, ezen időszak alatt bevételt, tehát további adót sem generál. Ezért aztán 300 lejnél kisebb hiányért vagy többletért csak bírság van, bezárás nincs.
A cukor viszont már izgalmasabb. Azzal nem a bolttulajdonosokat próbálják stimulálni, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő vásárlókat. Nyugtalottót szerveztek, ami annyit jelent, hogy havonta egyszer kihúznak egy napot a megelőző hónapból, valamint egy 999 lejig terjedő pénzösszeget, és akinek az illető napra a kihúzott összegről szóló pénztárblokkja van, összesen egymillió lejen osztozhat szerencsés társaival. Vagy ha nincsenek, akkor még jobb, hisz egyedül zsebelheti be a nyereményt.
Mit ne mondjunk: az ötlet – melyet más országokban amúgy már kipróbáltak – zseniális. Hiszen anyagilag érdekeltté tették a vásárlókat abban, hogy jogkövető magatartásra sarkallják a boltosokat, elvégre ki az, aki nem szeretne egy (na jó, sok) egyszerű vásárlás nyomán visszanyerni némi pénzt.
Az emberek elkezdik vadul gyűjteni a pénztárblokkokat, sőt az sem kizárt, hogy olyanok is lesznek, akik amúgy semmit sem vásárolnának, de elkapja őket a játékszenvedély, és csak azért is vesznek valamit, ezzel is továbbpörgetve a fogyasztást. Sőt az sem kizárt, hogy akár lincshangulat is kialakulhat egy-egy kisboltban, ha a tulajdonos nem akar nyugtát adni a megvásárolt kakaós csiga után.
A projekt attól pikáns egy kicsit, hogy a nyugtalottó bevezetését kitaláló Darius Vâlcov pénzügyminiszter azóta vizsgálati fogságba került, mivel kiderült, hogy mintegy kétmillió eurónyi csúszópénzért még polgármesterként egy üzletember cégeinek kedvezett a közbeszerzési pályázatokon. A vesztegetésből származó összegből meg értékes festményeket vett – minden bizonnyal számla nélkül. Amit most már csak azért is sajnálhat, mert nem vehet részt a nyugtalottón. De sebaj. A lényeg, hogy ha nyerünk, most már nyugtával dicsérhetjük – az adóhivatalt.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!