Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is – kommentálhatnák a pedagógusok ezzel a Vergilius-idézettel azt a friss törvénytervezetet, amely speciális nyugdíjban részesítené a tanügyben dolgozókat.
2015. december 28., 22:092015. december 28., 22:09
A kezdeményezésről lerí, hogy a törvényhozók és a választott önkormányzati tisztségviselők luxusjuttatása miatti felháborodást hivatott ellensúlyozni – egy, a politikusokénál hatványozottan nagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendő kategória „megajándékozásával” –, ennek folytán teljesen átgondolatlan.
Extra öregségi juttatások helyett ugyanis a pedagógusok jobban örülnének a tisztességes fizetésnek, amellyel most teremthetnék meg maguk és családjuk egzisztenciáját, nem pedig az évtizedek múlva esedékes nyugdíjból, amely ráadásul bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Merthogy a törvényhozók teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a hazai ellátórendszer fenntarthatatlanságát, amely hamarosan kártyavárként fog összeomlani. E téren persze a jelenlegi parlamenten kívül jókora felelősség terheli a katonák, pilóták, titkos ügynökök „szemtelen juttatását” visszaállító Ponta-kormányt is.
Egyszerűen felfoghatatlan, mi szükség ezekre az extra juttatásokra Romániában, ahol az átlagnyugdíj 893 lejre rúg, több mint 600 ezren pedig ennek kevesebb mint a feléből kénytelenek élni. Ráadásul az egyre alacsonyabb születési szám, a munkaerő külföldre vándorlása és a feketegazdaság miatt szakértők évek óta arra figyelmeztetnek: a több milliárd eurós veszteséget halmozó állami nyugdíjpénztár belátható időn belül csődbe megy. Várhatóan már tizenöt év múlva, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt a „dekrétumgyerekeknek” nevezett, a hatvanas években hozott abortusztilalom után születettek kétmilliósra becsült nemzedéke.
Mivel jelenleg 5,3 millió nyugdíjast mindössze 4,5 millió, társadalombiztosítási hozzájárulást befizető munkavállaló „tart el”, nyilvánvaló, hogy az ellátórendszer a kilencvenes évek kolozsvári piramisjátéka, a Caritas sorsára jut, amely abban a pillanatban összeomlott, amint a befizetőkhöz képest nagyobb lett azoknak a száma, akik kivették a pénzüket. Nyugdíjas korunkban köszönjük majd meg ezt az „ajándékot” honatyáinknak, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!