Elérkezettnek látja az időt az egészségügyi minisztérium, hogy kidolgozza a hazai védőoltási rendszer szabályozását, miután egyre agresszívebbé kezd válni mifelénk is a vakcinaellenes kampány.
2015. április 15., 19:422015. április 15., 19:42
És tegyük hozzá: azért is, mert hiányosak a jogszabályok e tekintetben. Az utóbbi időben kiderült, Románia-szerte is egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat azok, akik megkérdőjelezik és nem ritkán pusztán a világháló különböző szögleteiben olvasható, összeesküvés-elméletszerű információkra alapozva vitatják a védőoltások fontosságát, azzal riogatva, hogy a vakcinák veszélyes összetevőket tartalmaznak, autizmust okoznak satöbbi.
Holott közegészségügyi szempontból sem veszélytelen az efféle aggályoskodás. Jó ideje óva intik a szakemberek a szülőket a vakcinaellenességtől, rámutatva, nem készült még olyan megbízható kutatás, amely a védőoltások valóban káros voltát igazolta volna, viszont józan paraszti ésszel is belátható: az emberiséget megtizedelő járványok minden háborúnál pusztítóbbnak bizonyultak a történelem folyamán.
Az egészségügyi minisztérium arra is felhívta a figyelmet, beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egyre több szülő visszautasítja a vakcinákat. Ha ily módon érvényesül a nyájszellem, azok, akik nem oltatják be gyereküket, közvetve a közösséget is veszélyeztetik, nem beszélve arról, hogy a vakcinaellenesség miatt olyan, halálos kimenetelű betegségek is újra felüthetik a fejüket, mint például a járványos gyermekbénulás.
A nyájimmunitásnak köszönhetően az oltások bevezetése óta az emberről emberre terjedő betegségek nem fertőznek, és ez szavatolja jó ideje a várható élettartam megnövekedését is. Minél nagyobb egy populációban az immunis egyének száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy az egészségesek fertőzöttekkel kerülnek kapcsolatba.
És minél többeket ragad magával a nyájszellem, annál kevesebben lesznek védettek az esztelen tiltakozással szemben. Jó lenne, ha intézményes keretek között győzhetnék meg, világosítanák fel az illetékesek a szülőket a védőoltások létjogosultságáról, ellenkező esetben a nyájszellem miatt veszélybe kerülhet a nyájimmunitás.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!