2013. március 26., 07:222013. március 26., 07:22
Válság és megszorító intézkedések ide vagy oda, a demokrata-liberálisok fémjelezte politikai tábor mára gyakorlatilag lenullázta magát, ugyanakkor a PDL hétvégi tisztújító kongresszusa hatalmas löketet adott a jobboldal felaprózódásának.
Az USL-től elszenvedett kiütéses vereségen túlmenően viszont az is fényes bizonyíték a román jobboldal súlyos válságára, hogy feltámasztására, újjáépítésére Traian Băsescu kénytelen vállalkozni, és hogy rajta kívül másnak – legalábbis most – esélye sincs nekilátni a feladatnak. Márpedig kiderült, hogy az államfő szó szerint érti az újjáépítést: előbb a földdel teszi egyenlővé a romokat, felszalámizva a 2004-ig általa vezetett PDL-t, hogy aztán a nulláról teremtsen új, a romániai jobboldali erőket egybefogó ernyőszervezetet. Senki sem gondolhatja komolyan ugyanis, hogy egy Băsescu által megtagadott, Vasile Blaga vezette alakulat legközelebb – például a jövő évi európai parlamenti választáson – átlépi az ötszázalékos küszöböt. Persze igazuk van azoknak, akik úgy vélik, Băsescu hálátlanul és erkölcstelenül jár el egykori jobbkezével, Blagával szemben, miután utóbbi vette a bátorságot, és a személyesen nyomatékosított államfői ukáz dacára győzni merészelt Cotroceni üdvöskéje, Elena Udrea ellen. De hát nagyon jól tudjuk, hogy a politikában erkölcsnek, hálának helye nincs, Băsescu pedig már államfővé választása előtt sem eme tulajdonságok mentén irányította a demokrata pártot.
Most viszont még nehezebb dolga lesz létrehozni és váltópárttá felfuttatni egy új alakulatot, hiszen a „lejárt szavatosságú” Emil Bockal és Elena Udreával ez képtelenség lenne, míg az ugyancsak általa felfedezett új reménységek – elsősorban Mihai-Răzvan Ungureanu – eddig igencsak halványan teljesítettek. Arról nem is beszélve, hogy a Crin Antonescu vezette liberálisok ugyancsak maguknak vindikálják az autentikus jobboldal titulusát, és elemi érdekük megakadályozni Băsescu stratégiáját. Elvégre az ő létük is kockán forog.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.