VEZÉRCIKK – Közvélemény-sokkoló hírrel állt elő az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a napokban, amikor azzal kürtölte tele a világsajtót, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, sőt valószínűsíthetően a vörös húsoké is az, beleértve a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.
2015. október 28., 20:142015. október 28., 20:14
Nyilván évek óta nem titok, és megannyi kutatás látott napvilágot arról, hogy a különféle tartósítókkal, ízfokozókkal, színezékekkel teleinjekciózott termékek, amelyek már nyomokban sem tartalmaznak húst, határozottan károsak az egészségre.
A most megjelent riasztó hírnek inkább az a része visszhangzik hosszasabban és harsányabban, amely a vösös húsok fogyasztását teszi felelőssé egyes rákos megbetegések kialakulásáért. Hiszen a hagyományos alapokon nyugvó (erdélyi) magyar gasztrokultúra elképzelhetetlen sertés-, marha- és bárányhús nélkül – nemcsak ünnepekkor, hanem a hétköznapokban is. Így nem csoda, hogy a különböző internetes felületeken, a sajtóban és a magánbeszélgetésekben is fontos, úgymond húsbavágó témává vált a hír.
Sokan mondják, ahelyett, hogy az adalékanyagok, agyonvegyszerezett, génmanipulált növények fogyasztása és forgalmazása ellen tiltakozna, a WHO rémhírekkel manipulálja az embereket. Mások szerint különféle érdekek, lobbik állhatnak az effajta ijesztgetések hátterében. Hallani azt is, spekuláció az egész, hiszen több adalékanyag együttes hatását még ma sem ismerik a szakemberek.
A hússzövetségek reakciójában nem meglepő módon az állt, hogy a kutatás nem tartalmaz elég tudományos, kielégítő információt. A dietetikusok óvatosságra intettek, mondván, a túlzott hőkezeléssel előállított, a túlgrillezett, valamint a túlfüstölt húskészítmények fogyasztása aggodalomra adhat okot, de általában a húsok és húskészítmények mértékletes, napi szintű fogyasztása a kiegyensúlyozott étrend fontos része. És így tovább.
Elgondolkodtató, de nem új a nap alatt sem a sokkoló hír, sem a reakciók. Nem meglepő, ha ezután egyesek ódzkodni kezdenek a felvágottak és vörös húsok fogyasztásától, de az sem, ha mások azt mondják: márpedig nagyapáink főként szalonnán és kolbászon éltek, és vígan kaszáltak nyolcvanéves korukban is.
És nincs újdonság abban sem, hogy rémhíreket terjesztenek a kutatók egyes élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatban. Riogatott már a média kergemarha-kórral, sertésinfluenzával, azzal, hogy mennyire káros a tojás, a vaj, a kávé és még mi minden, sőt azzal is, hogy mennyire szennyezett az ivóvíz és a levegő. Aztán reakcióként egyes érdekcsoportok cáfolták a rémisztő információkat.
De vajon az utca embere minek, kinek higgyen? Valamit mégis enni kell. És valószínűsíthetően olyasmit is, amiről már bebizonyították valahol valamikor valakik (vagy ha eddig nem, ezután be fogják bizonyítani), hogy márpedig káros. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy józan ésszel felmérjük: a megbetegedések kockázatát sok tényező befolyásolja, így a kor, a genetika, az étrend, a környezet, az életmód. És tegyük hozzá halkan: a stressz. Amit a média nagyon ügyesen tud generálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!