2010. április 02., 11:192010. április 02., 11:19
Mindezt nem csak a szélsőséges Jobbik parlamenti párttá válásával magyarázzák, de a Fideszt is olyan pártként tüntetik fel, amely felkorbácsolhatja a nacionalista indulatokat azáltal, hogy határozottabban kíván kiállni a határon túli magyarok érdekében, és ez konfliktusokhoz vezethet a környező államokkal. Persze nem egyszer előfordult már, hogy az elfogult kívülállók nem hagyták magukat a tények által zavartatni, amikor véleményüket kialakították.
Ez esetben akcióként állítják be a reakciót, azaz azon törekvést, hogy Budapest megpróbálja megvédeni az anyaország határain kívül élő magyarokat a szomszéd államok nem mindig barátságos kisebbségpolitikájával szemben. Az igazán érdekes azonban az, ahogy a szomszédos államok kormányai viszonyulnak a várható budapesti kormány- és irányváltáshoz. Robert Fico szlovák kormányfő – aki szintén választások előtt áll, tehát megszólalásait kampánymegfontolásoknak veti alá – máris közölte, hogy „fél” a Fidesz kormányra kerülésétől. Bukaresti kormánykörökből még nem hangzottak fel ilyen hangok – egyrészt azért, mert a PDL a Fideszhez hasonlóan néppárti, másrészt mert nem szeretnék elvadítani a koalíciós partner RMDSZ-t – , ám bizonyosak lehetünk benne, hogy aggodalommal vegyes érdeklődéssel várják az Orbán-kormány határon túli politikáját.
Mint ahogy abban is, hogy adott esetben – még ha a már működő ilyen jellegű román gyakorlat miatt a kettős állampolgárságot immár nem tudják támadni – megpróbálnak majd fellépni a mélyebb magyar–magyar integráció ellen, amelyet az ország szuverenitására leselkedő veszélynek tekintenek. Mindezek fényében a Fidesznek úgy kell majd lavíroznia a nemzetpolitikai ügyekben, hogy a határon túliaknak se okozzon csalódást, a szomszédoknak se hagyjon támadási felületet, és a nyugati közvéleményt is megnyugtassa. Tanulságként szolgálhatnak az 1998 és 2002 közötti tapasztalatok. De még így sem lesz könnyű.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok