VEZÉRCIKK – Újra tervezik, újratervezik, ízekre szedik, különféle logikák és érdekek mentén rendszerezik az illetékes honatyák, szakemberek, tudósok azt a hatalmas információmennyiséget, amelyet a diákoknak el kell majd sajátítaniuk.
2016. február 10., 20:092016. február 10., 20:09
A kerettantervekkel kapcsolatban elhangzanak vélemények, ellenvélemények, az ellenvélemények ellenvéleményei és így tovább. Egymás szavába vág, korrigál és felülbírál az oktatási miniszter, a tárca illetékes szakbizottsága, a bizottságot felülbírálni hivatott bizottság, a Román Akadémia.
A vita afölött folyik, hogy milyen érvrendszer alapján szuszakoljanak még több tantárgyat abba a tarisznyába, ami eddig is enyhén szólva mázsás teherként nehezedett a diákok vállára. A kerettanterv-verziók egyes tárgyak érvényesítése miatt kihagyhatónak minősítenek másokat, így például a zenei, művészeti órákat.
És igen, a testnevelésórákat is, hadd görnyedjen a gyerek minél többet az iskolapadban, bámulja csak továbbra is unatkozva a magyarázni próbáló pedagógust. A testnevelés eszerint nem minősül fontosnak, a kétezer éves, de örökérvényű görög intelem, miszerint ép testben ép lélek, a múlt ködébe vész, így nem szerepelhet a hazai diákok jövőjét megalapozni hivatott iskolai oktatás alappillérei közt.
Az már csak hab a tortán, hogy a tanterv-változatok nélkülözik a kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételeket, és hogy ebből a perspektívából nézve plusz terheket róna a magyar diákokra az anyanyelv, a kisebbségek történetének oktatása. Iskolarendszerünkben megannyi változás, újra- meg újratervezés történt az elmúlt évtizedekben. Ezek eredményeit nézve szinte borítékolható, hogy a tantervek mostani átfogalmazása nyomán sem lesznek kíváncsibbak a diákok a tananyagra, holott lelkesedés nélkül bajosan lehet valóban tanulni.
De talán ne legyünk eleve pesszimisták. Hátha még nem veszett ki az eredendő kíváncsiság a felnövekvő generációból. Mert nem elképzelhetetlen, hogy a kamasz, aki reggel nyolctól délután háromig az iskolapadban, majd délután fél öttől tízig a házi feladatok fölött görnyed, egyszer csak észrevesz egy rést, és a kötelező terhek mázsás súlya alól kibújva – a nap megmaradó másfél órájában – elindul megváltani a világot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!