2011. szeptember 05., 09:352011. szeptember 05., 09:35
Ennél horgonyoznék le most én is, mivel lassan húsz éve vezették be ezt a „mércét”, de azóta sem sikerült megértenem a logikáját. Két magyarázat lehetséges: vagy én vagyok menthetetlenül debilis, vagy nincs benne semmiféle logika. Vegye mindenki úgy, ahogy akarja: emberi esendőségnek, női hiúságnak vagy bárminek, de az első lehetőséget mellőzném. Nézzük a másodikat: a szegény gyermek tizenkét éven át abban nő fel, hogy ha eléri egy tantárgyból az ötös átlagot, akkor átment. Sőt sok esetben elég, ha csak a 4,50 jön ki, mert azt ugyebár „hivatalból” kerekíteni kell (mellesleg ezzel sem értek egyet, de ez már feltehetőleg az én bajom). Vissza a gyermekhez: ha tehát a felelések és az esetleges félévi dolgozat átlaga eléri a minimum 4,50-et, akkor az illető tantárgyból 5-ös lesz a félévi jegye. És átment! Az év végi osztályzat pedig a két félév átlaga, magyarán, ha netán az egyik félévben megbukott, a másikban föltétlenül 6-osra van szüksége az őszi pótvizsga elkerülése végett. (Ha 4-essel bukott, mert ha 3-assal vagy 2-essel, akkor 7-esre, illetve 8-asra van „szükség” az átmenéshez.
Kérem, ne nevessenek, van ilyesmi!) És akkor egy géniusznak beugrott, hogy jó-jó, tizenkét éven át 5-össel ment át, de az érettségi átlagának 6-osnak kell lennie. Hogy miért éppen 6-osnak? Egyetlen választ kockáztatnék meg: ez lehetett a kiötlő születésének napja, a szerencseszáma, gyermekeinek mennyisége, ezzel ütötte meg a főnyereményt... nem tudom. Mert ha versenyvizsgáról lenne szó, akkor minden további nélkül elfogadom: van egyetlen szabad állás, jelentkeznek rá húszan, de hiába van öt darab 9,99-es átlag, ha van egy 10-es... Ilyen egyszerű! És lassan húsz éve senkinek nem jutott eszébe eltörölni ezt az eszementséget. Pedig tanerők egész hada sugallta évente az érettségit lezáró papírrengetegnek a Jobbító javaslatok felcímet viselő kötege kitöltésekor, de az úgyis csak fölösleges munka volt. Ahogy a „mellékelt ábra” is mutatja, vagyis az 5,90-es átlagot elértek futkosásának hírelésére, az óvások benyújtására, hátha-hátha elérik a bűvös 6-ost. Menynyivel könnyebb volna, ha az illetékesek között akadna végre valaki, aki megérti, hogy az érettségi záró-, és nem versenyvizsga. Az átmenő jegynek ez esetben olyannak kell lennie, amihez a nebuló hozzászokott. Vagyis 5-ösnek. De ezt megérteni, úgy látszik, talán még az esetleg 50-es osztályzat sem volt, vagy lett volna elég!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok