Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Nem elnéző a rendőrség, haragszanak a sofőrök

2025. március 12., 19:262025. március 12., 19:26

A gépkocsivezetők elképedve olvassák a közlekedésrendészet büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a rendőrség elszabadult hajóágyúként rontana neki a békés autósoknak. Holott csupán arról van szó, hogy Romániában szintet lépett a kihágások elleni laza rendőrségi küzdelem.

Aki vezetett már személygépkocsit nyugat-európai utakon, tisztában van vele, hogy településeken szinte senki nem lépi túl a megengedett sebességhatárt, a rendőrség ugyanis mindent lát. A Romániából érkező sofőrök csodálkozva nézik, hogy a járművek libasorban haladnak 50 km/óra sebességgel, senki nem előz, nem lámpázik, nem tülköl az előtte haladóra. Ez a vezetési kultúra nyilván nem most alakult ki az osztrákoknál, a németeknél vagy a franciáknál:

régi hagyománya van annak, hogy különböző élethelyzetekben miként kell viselkedjen az ember. Például amikor járművet vezet.

A ,,nyugatos” magatartás Magyarországon is tetten érhető: ha nem is annyira szigorú keretek között, mint a sógoréknál Ausztriában, de a romániai közutakon tapasztaltakhoz képest mégis ég és föld a különbség. Az autóbalesetek terén európai éllovas Romániában régóta téma a közúti közlekedés megregulázása. A rendőrség időről időre a közlekedésrendészeti szabályok szigorítását kéri, de látványos változás eddig nem történt. Az elmúlt pár esztendőben csökkent ugyan a halálos közúti balesetek száma, de az ,,európai dobogóról” senki nem taszította le az országot.

A bajok fő okát sokan a hiányos úthálózattal magyarázzák: kevés az autópálya, katasztrofálisan gyenge a vasúti személyszállítás,

az autósforgalom nagy része a településeken, illetve a falvakat a városokkal összekötő, kétsávos utakon történik. Az sem segít, hogy Románia európai uniós csatlakozása óta a legtöbb megyei és országutat felújították, azaz a belföldi úthálózat sokkal jobb állapotban van, mint amit a kilencvenes években a Ceaușescu-rendszerből örökölt az ország. A valóságban mégsem egyedül az úthálózat hiányosságai tehetők felelőssé a rémisztően sok szabálysértésért. A megyei rendőr-főkapitányságok napi hírlevelei lehangoló körképet nyújtanak a ,,járművezetői kultúráról”, pontosabban arról a közlekedési káoszról, ami Romániát jellemzi.

Idén márciustól a nyugat-európai mintára bevezetett e-Sigur traffipaxos és térfigyelő-kamerás rendszer első tapasztalatai lesújtóak.

Az új közúti ellenőrző- és bírságolórendszer során nem csak sebességet mérnek, hanem tucatnyi más szabálysértést is megállapítanak a körözött vagy felfüggesztett forgalmi engedéllyel közlekedő járművektől a be nem fizetett úthasználati díjakon és a záróvonalon történő előzésen át a közlekedési lámpák semmibe vett tilos jelzéséig, vagy a sofőr erőszakos viselkedéséig. A jobbik eset, amikor a szabálytalankodó sofőr megússza egy vaskos büntetéssel, azonban már több százra tehető azoknak a gépkocsivezetőknek a száma, akiknek levélben kézbesített felszólítás alapján több hónapos felfüggesztésre kellett gépkocsivezetői jogosítványukat beszolgáltatniuk a rendőrségen.

A napokban a Szilágyságban járva máris megtapasztaltam az új rendszer jótékony hatását. A korábbi hetekben a Kolozsvárt Zilahhal összekötő főúton a településeken legalább száz km/órás sebességgel száguldozó sofőrök most megjuhászkodva, visszafogottabban közlekedtek. Ami más megyékre is jellemző, miután futótűzként terjed a hír, hogy az e-Sigur rendszer ,,könyörtelensége” senkinek nem kegyelmez. Egyes vélemények szerint a szigorodó rendőrségi büntetésözön azzal is magyarázható, hogy a belügyminisztérium több pénzt akar behajtani, üres az államkassza, stb. Magyarázatnak persze jó, de ez a lényegen nem változtat.

Egy olyan országban, ahol a lakosság jelentős része fittyet hány a törvényekre – nem tanúsít szabálykövető magatartást –, csak megszorító intézkedésekkel lehet elérni, hogy senki ne üljön részegen a kormány mögé,

vagy mások biztonságát kockáztatva százas sebességgel száguldozzon a település utcáján. Nehéz erre rászoktatni az embereket, de nem lehetetlen. Az első biztató lépések mindenképpen megtörténtek.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Balogh Levente

Balogh Levente

Szakadékok, egy új kormány esélye és az AUR jelentette fenyegetés

Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.

Páva Adorján

Páva Adorján

Közpénzből lőtt illúziók: a romániai futball csapdája és az erdélyi valóság

Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Hirdetés