Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Nem elnéző a rendőrség, haragszanak a sofőrök

2025. március 12., 19:262025. március 12., 19:26

A gépkocsivezetők elképedve olvassák a közlekedésrendészet büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a rendőrség elszabadult hajóágyúként rontana neki a békés autósoknak. Holott csupán arról van szó, hogy Romániában szintet lépett a kihágások elleni laza rendőrségi küzdelem.

Aki vezetett már személygépkocsit nyugat-európai utakon, tisztában van vele, hogy településeken szinte senki nem lépi túl a megengedett sebességhatárt, a rendőrség ugyanis mindent lát. A Romániából érkező sofőrök csodálkozva nézik, hogy a járművek libasorban haladnak 50 km/óra sebességgel, senki nem előz, nem lámpázik, nem tülköl az előtte haladóra. Ez a vezetési kultúra nyilván nem most alakult ki az osztrákoknál, a németeknél vagy a franciáknál:

régi hagyománya van annak, hogy különböző élethelyzetekben miként kell viselkedjen az ember. Például amikor járművet vezet.

A ,,nyugatos” magatartás Magyarországon is tetten érhető: ha nem is annyira szigorú keretek között, mint a sógoréknál Ausztriában, de a romániai közutakon tapasztaltakhoz képest mégis ég és föld a különbség. Az autóbalesetek terén európai éllovas Romániában régóta téma a közúti közlekedés megregulázása. A rendőrség időről időre a közlekedésrendészeti szabályok szigorítását kéri, de látványos változás eddig nem történt. Az elmúlt pár esztendőben csökkent ugyan a halálos közúti balesetek száma, de az ,,európai dobogóról” senki nem taszította le az országot.

A bajok fő okát sokan a hiányos úthálózattal magyarázzák: kevés az autópálya, katasztrofálisan gyenge a vasúti személyszállítás,

az autósforgalom nagy része a településeken, illetve a falvakat a városokkal összekötő, kétsávos utakon történik. Az sem segít, hogy Románia európai uniós csatlakozása óta a legtöbb megyei és országutat felújították, azaz a belföldi úthálózat sokkal jobb állapotban van, mint amit a kilencvenes években a Ceaușescu-rendszerből örökölt az ország. A valóságban mégsem egyedül az úthálózat hiányosságai tehetők felelőssé a rémisztően sok szabálysértésért. A megyei rendőr-főkapitányságok napi hírlevelei lehangoló körképet nyújtanak a ,,járművezetői kultúráról”, pontosabban arról a közlekedési káoszról, ami Romániát jellemzi.

Idén márciustól a nyugat-európai mintára bevezetett e-Sigur traffipaxos és térfigyelő-kamerás rendszer első tapasztalatai lesújtóak.

Az új közúti ellenőrző- és bírságolórendszer során nem csak sebességet mérnek, hanem tucatnyi más szabálysértést is megállapítanak a körözött vagy felfüggesztett forgalmi engedéllyel közlekedő járművektől a be nem fizetett úthasználati díjakon és a záróvonalon történő előzésen át a közlekedési lámpák semmibe vett tilos jelzéséig, vagy a sofőr erőszakos viselkedéséig. A jobbik eset, amikor a szabálytalankodó sofőr megússza egy vaskos büntetéssel, azonban már több százra tehető azoknak a gépkocsivezetőknek a száma, akiknek levélben kézbesített felszólítás alapján több hónapos felfüggesztésre kellett gépkocsivezetői jogosítványukat beszolgáltatniuk a rendőrségen.

A napokban a Szilágyságban járva máris megtapasztaltam az új rendszer jótékony hatását. A korábbi hetekben a Kolozsvárt Zilahhal összekötő főúton a településeken legalább száz km/órás sebességgel száguldozó sofőrök most megjuhászkodva, visszafogottabban közlekedtek. Ami más megyékre is jellemző, miután futótűzként terjed a hír, hogy az e-Sigur rendszer ,,könyörtelensége” senkinek nem kegyelmez. Egyes vélemények szerint a szigorodó rendőrségi büntetésözön azzal is magyarázható, hogy a belügyminisztérium több pénzt akar behajtani, üres az államkassza, stb. Magyarázatnak persze jó, de ez a lényegen nem változtat.

Egy olyan országban, ahol a lakosság jelentős része fittyet hány a törvényekre – nem tanúsít szabálykövető magatartást –, csak megszorító intézkedésekkel lehet elérni, hogy senki ne üljön részegen a kormány mögé,

vagy mások biztonságát kockáztatva százas sebességgel száguldozzon a település utcáján. Nehéz erre rászoktatni az embereket, de nem lehetetlen. Az első biztató lépések mindenképpen megtörténtek.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Bukarest nem Budapest

Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.

Balogh Levente

Balogh Levente

Melyik Nicușor Dan és Románia igazi arca?

Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.

Makkay József

Makkay József

Dilettantizmus magas fokon: Parajdtól Dél-Romániáig ugyanaz a forgatókönyv

A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna és Európa drámai békedilemmája

Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a fordított Robin Hood

Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Hirdetés