Fotó: Orbán Viktor/Facebook
JEGYZET – A címadó paraszti bölcsesség jutott eszembe, amikor a Krónika november 24-ei számában az Orbán Viktor kormányfő körül kirobbant újabb hisztériakeltésről olvastam.
2022. december 03., 16:042022. december 03., 16:04
2022. december 03., 18:422022. december 03., 18:42
A „függetlennek” hazudott balliberális média itthon, otthon és külföldön ismét talált egy okot, hogy nekirontson a magyar miniszterelnöknek. Beleillik ez abba a sorba, amelyik lassan másfél évtizede folyik ellene. Elég brüsszeli „kihallgatására”, vagy a jelenleg folyó háborús szankciókkal szemben elfoglalt álláspontjának következményeire gondolnunk. De a nyári tusványosi beszédéből tendenciózusan – összefüggéseiből kiemelt gondolatai is – ebbe a sorba tartoznak.
Magamat is ide sorolván, a kérdésre adott válasz kulcsát abban látom, hogy amikor az Ady által leírt korrajz – „percemberkék dáridója tart” – érvényes, nem kívánatosak a karizmatikus vezetők. Valaki az ilyeneket találóan „küldetéses embereknek” nevezte. Mielőtt Orbánnal szembeni elfogultsággal vádolnának, kövessék végig magyar múltunk történelem formáló alakjainak sorát, István királytól napjainkig. Mert igenis voltak és vannak ilyen személyiségek, akár Tőkés Lászlót is ide sorolva.
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán reagált a Nagy-Magyarország térképét ábrázoló sáljával kapcsolatos bírálatokra. A kormányfő szurkolói sálját szóvá tették Bukarestben, Zágrábban és Kijevben is.
Közös bűnüknek azt róják fel, ami egyébként erényük: ha kell, áldozatvállalással is szeretni és szolgálni a magyar népet. Mert az ominózus sál Nagy-Magyarország térképével nem a „revízió” szimbóluma akart lenni. Pusztán arra utalt, hogy viselője számára minden magyar fontos, éljen bárhol is a világban. Ez a gondolkodásmód pedig sem nem revizionista, sem nem nacionalista.
Ide sorolható a trianoni békediktátum kapcsán Nagy-Magyarország térképe, vagy a gróf Teleki Pál által szerkesztett Magyarország Néprajzi Térképe a népsűrűség alapján (vörös térkép). De ugyanúgy ide tartozik a románok esetében a Tiszától a Dnyeszterig terjedő térkép (Lásd a Rubicon történelmi magazin 2020. 1-2 különszámában).
Nos, ha ezen az optikán keresztül néznék annak a fránya sálnak a szimbolikáját, nem okozna akkora galibát. Főleg akkor nem, ha hozzávesszük a miniszterelnök közösségi oldalának bejegyzését: „A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs. A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek.”
Végül utolsó utáni gondolatként szabad legyen megjegyeznem, hogy a nemzetközi botránykeltés főkolomposai Románia, Szlovákia és Ukrajna (ez utóbbi országból másfél millió menekültet fogadott Magyarország a háború kezdete óta). Három olyan állam, amelyekre méltán igaz az ismeretlen szerző tömör állítása: „aki kiabál, az fél”!
Varga Károly
A szerző a nagybányai református egyházmegye nyugalmazott esperese
Revizionista megnyilvánulásként könyveli el a román külügyminisztérium, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő stilizált Nagy-Magyarország-térképet ábrázoló sállal volt látható a magyar és a görög labdarúgó-válogatott mérkőzésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!