2011. október 25., 09:362011. október 25., 09:36
Ez utóbbival újat lényegében nem mondanak, hiszen mindenki tudja, hogy a változatos étrend és a rendszeres mozgás egészséges. A többség pedig azzal is tisztában van, hogy nem ajánlatos túlzásba vinni a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és hogy az elhízás sem jó dolog. Szóval, lényegében semmi használható tanács, arra viszont jó a kampány, hogy az emberek veszélyérzetét fokozza, és egyesek elkezdjenek rettegni a ráktól.
És hogy ez mennyire nem kívánatos, azt hadd szemléltessem egy másik, szintén rákmegelőző kampány kudarcával. Néhány éve Angliában büszkélkedett azzal az egészségügyi minisztérium, hogy sikerült minden klinikát ellátniuk a melldaganatok felfedezésére alkalmas mammográffal. A költséges program viszont kétes eredményeket hozott, a statisztikák szerint ugyanis semmit nem változtak a mellrákkal kapcsolatos mutatók, az angol nők halálozási aránya ugyanis egy cseppet sem csökkent, és a mellrák elleni harcra felhasznált pénzösszeg sem lett kisebb. Egyetlen érték viszont óriási mértékben megugrott: a műtétek száma. A precíz szerkezetek ugyanis minden apró göböcskét megmutattak, a „megelőző” kampányok révén beijesztett nők pedig rögtön feküdtek a kés alá, nehogy elvigye őket a rák. Az általam olvasott cikk szerzője, egy orvos, végül azt a következtetést vonta le, hogy tulajdonképpen nemhogy javított volna a műszerezettség és a széles körű tájékoztatás a helyzeten, hanem inkább rontott. És egy olyan csomóval, amit egy jó doki nem tud az ujjaival kitapogatni, nem kell foglalkozni.
Levonva a következtetést: megelőzés címszóval nem a betegségekkel kell riogatni az embereket, hanem azt kellene megmutatni nekik, hogyan éljenek. Az egészségügyi hatóság inkább szervezzen futómaratont vagy bármi egyéb, sokak számára elérhető sporteseményt, ahol megmutatja, milyen finom ételeket lehet készíteni a friss, egészséges zöldségekből. Egyáltalán, a gyógyászat fejlesztése helyett jobb lenne az egészségesebb életmód feltételeit megteremteni. És gátat szabni az aljas gyógyszerbiznisznek.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.