A futballban sokszor az a jó, hogy amint lefújnak egy meccset, ahogy véget ér egy sorozat, már el is lehet felejteni, hiszen jön a következő. A magyar válogatott azonban ezúttal nem szabadult meg közelmúltja lábremegtető kísértetétől, a nagy rivális román csapattól.
2014. február 25., 21:202014. február 25., 21:20
A szeptemberben kezdődő Európa-bajnoki selejtezőknek új szövetségi kapitánnyal vág neki a piros-fehér-zöld nemzeti tizenegy, amely tavaly történelme egyik legfájóbb őszével zárt le egy ígéretesen alakuló időszakot. Bukarestben Egervári Sándor együttesét egy olyan ellenfél kényszerítette térdre, amely – hoszszú évek óta először – verhető volt, de a „körítés”, a nagy elvárások, a felhalmozódott frusztrációk, a lelátókról érkező óriási nyomás miatt egy az egyben berezeltek a fiúk, és csoda, hogy 3-0-val megúszták. Később a hollandok már csak a kegyelemdöfést adták meg a 8-1-gyel zárult „gálameccsen”.
A magyar szövetség ezután a beígért nemzetközi sztáredző helyett Pintér Attilát nevezte ki szakvezetőnek, aki trénerként két magyar bajnoki címet és két kupasikert tud felmutatni. Emberileg viszont másról hírhedt: keménykezű hajcsár, aki 2004-ben bajnokságot és kupát nyert a Fradival, távozása után azonban a zöld-fehér játékosok nyílt levélben kürtölték világgá Pintér „durva, szakmaiatlan” módszereit. A tréner tavaly a Győrrel lett a legjobb Magyarországon, de gyanítható, hogy elsősorban „gatyába rázó” tulajdonságainak köszönheti decemberi kinevezését.
Az MLSZ nagyot kockáztatott, most azonban, az Eb-selejtezős ellenfelek ismeretében úgy tűnik, akár be is jöhet a húzás. Az ugyanis már bebizonyosodott, hogy a románok ellen a pszichikai felkészítés jókorát nyom a latban, s ha Pintér ügyesen sáfárkodik „adottságaival”, és végül nem idegroncsokat, hanem gladiátorokat sikerül a küzdőtérre küldenie, a taktika akár másodlagossá is válhat. Ráadásul a további ellenfelek (a görögök, finnek, északírek, feröeriek) – sem arról híresek, hogy kiismerhetetlen futballvarázslók lennének, ellenük is elsősorban harcos fegyelem kell.
Szóval megint minden kezdődik elölről: lehet reménykedni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!