VEZÉRCIKK – Romániában élünk. Ott, ahol az egészségügyi ellátás a hivatalos nyelv ismeretének függvénye. Ahol az orvos szemében egy lábtörésnél súlyosabb probléma, hogy nem beszélsz jól románul.
2016. február 17., 20:182016. február 17., 20:18
Ha a zebrán áthajt a lábadon egy busz, csak a síráshoz van jogod, mert az még univerzális, erre nem vonatkoznak az alkotmány cikkelyei. Kórházba kerülve azonban már ott vár fehér köpenyben a nemzetállam, és számonkér. Fáj? Nem baj. Félsz? Na és akkor mi van? A kísérőid tűnjenek el. Tartsd a markod, hogy forró teát öntsünk belé. Nem értesz a szóból? Akkor ne is lássalak.
Katika egy versmondó- és népdaléneklő-versenyre érkezett Kolozsvárra, a látogatás pedig kiválóan indult számára, hiszen az olaszteleki lány olyan szépen énekelt, hogy első díjat nyert. Egy sajnálatos pillanat azonban olyan maradandó sérülést okozott számára, amelyért egyrészt egy figyelmetlen buszsofőr, javarészt azonban a balesetet követő megalázó meghurcoltatás, egy magyargyűlölő ügyeletes orvos, egy embertelen rendszer, egy beteg ország a felelős.
Romániában élünk, ahol szerdán a képviselőház hallgatólagosan elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, közérdekű feliratot pedig csak románul lehetne feltüntetni az országban.
Romániában élünk, ahol egy kolozsvári gyermekorvos nyugodtan kiélheti gyalázatos nacionalizmusát (is) főállásban dolgozva, annak ellenére, hogy az ügyészség már kétszer rajtaütött csúszópénz elfogadása közben – először pénzbüntetéssel megúszta (mert tettét nem tartották „a társadalomra veszélyes” cselekedetnek), 2012-es ügyét pedig azóta is őrlik az igazságszolgáltatás kiszámíthatatlan malmai.
Katika kristályhangját sírásig zúzták Kolozsváron, csakhogy ugye Romániában élünk, ahol nagyon sok mindent lenyelünk hallgatólagosan. Pedig ilyenkor tényleg üvölteni kellene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!