VEZÉRCIKK – Rejtélyes hasonlattal élt az újratervezésről szóló RMDSZ-kongresszuson az irányváltással nem feltétlenül egyetértő Markó Béla, aki szerint a jövő évi helyhatósági és parlamenti választások közeledtével az alakulatnak „ott kell lennie a pilótafülkében”.
2015. április 19., 19:292015. április 19., 19:29
„De vigyáznia kell, mert az Alpok ugyan messze van, de a Kárpátok közel” – fogalmazott a volt szövetségi elnök, minden bizonnyal a Germanwings légitársaság gépének nemrég az öngyilkos másodpilóta miatt bekövetkezett katasztrófájára utalva.
Csak sejteni lehet, milyen belső és külső veszélyektől óvta az alakulat képzeletbeli repülőgépét a sokat tapasztalt politikus, tény viszont, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői által meghirdetett új irányvonallal sokan még a szövetségen belül sem tudnak mit kezdeni.
Nem kérdés, hogy a szervezetnek tennie kell az erdélyi magyarok körében egyre markánsabban megnyilvánuló bizalomvesztéssel és kiábrándultsággal szemben. Dicséretes az a megvilágosodás, miszerint nagyobb alázattal kell viseltetni a közösség problémái, igényei iránt, és hogy ennek egyik leghatékonyabb eszköze a társadalomépítés.
Ma még kétséges azonban, hogy mindezt őszintén így is gondolják-e a hangzatos stratégia kidolgozói, vagy az új irányvonal politikai PR-fogás csupán, amelyben a szövetség vezetői mentőövet látnak arra, hogy az RMDSZ jövőre is teljesítse a bukaresti parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
Ennek érdekében egyértelműen fel kell rázni a magyar választókat, ám a kongresszusi küldöttek körében eluralkodott fásultságot elnézve mindenek előtt a csapatba kell lelket önteni. Az RMDSZ ma még túlságosan abban a hitben él – és ettől alaposan el is kényelmesedett –, hogy a romániai magyarság képviseletének letéteményese, és egyetlen legitim képviselője. Ami részben igaz, csakhogy ne feledjük: ez a monopólium választásról választásra beszűkül, és az RMDSZ egyre kevesebb magyar voks többségét mondhatja a magáénak.
A helyes politikai irányvonal fenntartásához tehát nem elég, ha a szövetség „pilótái” a budapesti és bukaresti műszerfalnál egyaránt nyomogatják a gombokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az utasok merre kívánnak tartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!