2012. május 21., 08:542012. május 21., 08:54
Igen, így idézőjelben, hiszen ezek a kiderülések inkább a beboruláshoz hasonlítanak, vagyis az illető személlyel kapcsolatban nem megvilágosodnak a dolgok, hanem zavarosabbak lesznek. Úgy is mondhatnánk, hogy ez az egyre gyakrabban alkalmazott módszer a régen bevált és már enyhén divatját múlttá is lett szerecsenmosdatásnak az ellentéte.
Amolyan ijesztgetés, mumus. Hogy vigyázat, mindent tudunk, mindent látunk... De azért nem éppen ilyen egyszerű, mindenekelőtt azért nem, mert a magát az ország első számú játékosának tartó elnök kezében (fiókjában?!) futnak össze a szálak, neki csak meg kell húznia. A látszat-letartóztatások mumuseffektusa viszont mondhatni minden esetben különbözik. Merthogy a mögöttes szándék más és más. Emlékszünk például az első schengeni határidő előtti nagy akciókra, amikor „lecsaptak” a korrupt (?) vámosokra, és... És annyi. Nem hallottam, hogy a ki tudja hányból legalább egyre rábizonyították volna a korrupciót, csuklójára pedig rákattintották volna a jogerősen kiszabott időre a bilincset.
Más esetekben épp ezzel kezdték, vagyis a bilinccsel, mintegy mártírt kreálva a juhászból fociguruvá, majd európai parlamenti képviselővé lett Becalival, illetve a hol erre, hol arra hajbókoló-jövőlátó zsebtévé-tulajdonos, utóbb pártvezérré lett Diaconescuval. Aki még hisz ezekben az akciókban, az nagyon örülhetett a kolozsvári polgármester látványos bevonultatásának, olyannyira, hogy észre sem vette a megkönynyebbült-megelégedett mosolyát, egyértelműen sugallva, hogy hál’ istennek, ennyivel megúsztuk!
Most legutóbb Borbély Lászlónak mutatták meg a mumust, kevés eredménnyel, illetve talán épp az az eredmény, hogy kiiktatták, mint a gáz-, réz- és aranytartalékot környezetártalmas módon elkótyavetyélő módszert ellenző szakminisztert. Mert játszani a pályán csak egyetlen játékosnak szabad – legalábbis a saját elképzelése szerint. A többire gyakorlatilag nincs is szükség, rúgja ő, ha kell, erre is, arra is. Ahogy a régi Pistike-vicc is mondja: ha csak egy győz, akkor a többi minek szalad olyan bőszen?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok