2011. május 04., 09:592011. május 04., 09:59
S ha netán van is ilyen, az teljesen egyedi, elszórtan előforduló eset, amikor a háttérben alkoholista vagy drogfüggő szülők vannak. Jön a gyámhatóság meg mindenféle gyermekmentő szolgálat, a szülőket „megejnyebejnyézik”, és a kizsákmányolt gyereke(ke)t biztonságos nevelőotthonokba helyezik. Természetesen a fennebb említett elszórt változat is csak itt nálunk vagy a hozzánk hasonló Európai Unióhoz nemrég csatlakozott országokban fordulhat elő, a fejlett, régóta uniós országokban teljesen kizárt ennek a gondolata is, nemhogy a lehetősége. Mondjuk, megérne az is egy misét, hogy kik a tulajdonosai, hol, melyik országokban jegyezték be azokat a cégeket, amelyek gyerekeket foglalkoztatnak az elmaradott országokban, ám most maradjunk annyiban, hogy a modern, nyugati társadalom elítéli a rabszolgaság bármilyen formáját függetlenül attól, hogy a kizsákmányoltak gyerekek vagy felnőttek. Éppen ezért döbbentem meg szomszédasszonyom történetén, amit a németországi vendégmunkásként szerzett tapasztalatairól mesélt. Többek közt elmesélte, hogy a munka kezdetén mindenkinek a nyakába akasztottak egy magasságérzékelővel ellátott szerkentyűt, ami azonnal kikapcsolt, amint valaki 70 centinél magasabbra emelkedett salátaszedés közben. „Megszusszanni is csak lehajolva tudtunk” – magyarázta, azt sem titkolva, hogy ha valakinek a szerkentyűje kétszer jelezte a munkavezetőnek, hogy az illető felállt a meggémberedett derekát kiegyenesíteni, azonnal visszaküldték a szállásul szolgáló pléhbarakkba és függetlenül attól, hogy addig mennyit dolgozott, azt a napját már nem számolták el. Amúgy a szomszédasszony két hónapot dolgozott mezőgazdasági bérmunkásként az igen fejlett országban, keresett is annyit, amennyit ennyi idő alatt idehaza nem, de könnyel telik meg a szeme, és fátyolossá válik a hangja valahányszor arról mesél, hogyan bántak az idegen munkásokkal a „schnell” szót folyamatosan ismétlő felvigyázók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!