2012. november 29., 11:012012. november 29., 11:01
Hogy a területvesztésért ki a felelős – a győztes nagyhatalmak kettős mércéje, hiszen a magyaroknak a többi nemzetiséggel ellentétben nem biztosították az önrendelkezéshez való jogot, vagy az akkori magyar elit elhibázott nemzetiségi politikája, illetve a háború utáni baloldali-radikális forradalmi kormány tehetetlensége és tehetségtelensége, esetleg mindez együtt – ma már szinte mindegy, hiszen immár történelem.
Ami fontos, az az, hogy a mindenkori román hatalom hogyan viszonyul a román fennhatóság alá került magyar közösséghez. Fontosnak tartja-e, hogy jól érezze magát vagy közömbös számára, esetleg aktívan azon ügyködik, hogy tovább csökkentse a létszámát. Nos, jelenleg, 2012-ben az a helyzet, hogy továbbra sem a legjobb magyarnak lenni Romániában.
A gazdasági válság nehézségeit most egy olyan választási kampány súlyosbítja, amelyben a magyarok, illetve a közösség önrendelkezési törekvései is össztűz alá kerültek a kormánytöbbség részéről. Ott tartunk, hogy az Erdélyben élő, nem román nemzeti közösségeknek anyanyelvű önkormányzatot ígérő, gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának évfordulóján maga a román belügyminiszter bírálja arrogánsan a magyar pártokat, amelyek az autonómia jelszavával kampányolnak, és az önrendelkezést népszerűsítő plakátokat is leszedetné.
Sőt ő maga veti fel azt, hogy a székelyföldi románok akár tüntethetnének is az autonómia ellen. Vagyis felelősségéről megfeledkezve bujtogatja burkoltan a románokat, nem törődve a nemzetiségi konfliktus veszélyével. Amikor hangulatot kelt a magyarok ellen, és illegitimnek nevezi az autonómiatörekvéseket, amelyek nyomán esély nyílna arra, hogy a magyarok valóban otthonuknak tekintsék Romániát, Duşa miniszter továbbra is a csupán a többségi etnikum számára kedvező, kirekesztő, totalitárius nemzetállam elavult, 19. századi eszméjét védelmezi. Ismét rávilágítva arra, miért is nincs okunk ünnepelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok