2013. február 19., 07:362013. február 19., 07:36
Ha ugyanis tényleg állásfoglalást fogadna el az ügyben, amelyben a magyar félre hárít minden felelősséget a konfliktus miatt, azzal intézményi szinten fokozná az ellenségeskedést, tovább növelve a helyzet abszurditását.
Nem mintha e nélkül nem lennének szélsőséges megnyilvánulások a román politikum részéről. Victor Ponta kijelentését, amelyben Orbán Viktort és a Fideszt Románia ellenségeként emlegeti, nem tudjuk másként értékelni, mint hogy a román kormányfő immár a józan ész határait átlépve hergeli tovább a magyarok ellen a román közvéleményt. A román kormány – akárcsak annak idején Ceauşescu – azzal próbálja rövidre zárni az ügyet, hogy Románia belügyéről van szó, amibe Budapestnek nem lehet beleszólása. Holott erről szó sincs – a kisebbségek jogai elleni fellépés ma már nem lehet egyetlen országnak sem belügye, még akkor sem, ha az Európai Unió például az ilyen helyzetekben inkább a konfliktusok szőnyeg alá seprésében jeleskedik.
A jelenlegi helyzetben elengedhetetlen, hogy a kétoldalú tárgyalások mellett a magyar fél a nemzetközi közvéleményt is tájékoztassa lépéseinek okairól. Nem sikkadhat el az a tény, hogy a román hatóságok meg kívánják tagadni a magyar közösségtől azt, hogy nemzeti identitását a szimbólumok terén is kinyilvánítsa. Titus Corlăţean román külügyminiszter kárörvendően jegyezte meg, hogy a Nyugat figyelemmel követi a helyzetet, és a magyar félnek a mostani lépések sokba fognak kerülni. Márpedig ezt nem szabad hagyni: a magyar diplomáciának, hivatalos és civil szervezeteknek határokon belül és kívül folyamatosan, a lehető legrészletesebben tájékoztatniuk kell a külföldi kormányokat és közvéleményt arról, hogy a konfliktust a román hatóságok intoleranciája váltotta ki, és a magyar fél csupán a romániai magyar közösség jogaiért száll síkra – nehogy a nyugati kancelláriákon a valóságot kreatívan értelmező és magyarázó román álláspont váljék meghatározóvá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok