2012. március 26., 08:172012. március 26., 08:17
Nagyon úgy tűnik, hogy a dac mellett – minden áron meg akarja mutatni, hogy nagyobb a támogatottsága, mint a riválisoknak – az RMDSZ elzárkózása a koalíciókötés elől annak is betudható, hogy tulajdonképpen lemondtak a marosvásárhelyi polgármesteri szék megszerzéséről, eleve feltartott kézzel indulnak csatába, mivel a magyarság lecsökkent számaránya és a jelenlegi polgármester népszerűsége miatt megnyerhetetlennek tartják azt.
Holott ennek nem feltétlenül kellene így lennie – csak időben hozzá kellett volna fogni egy olyan jelölt megtalálásába és felépítésébe, aki legalább a magyar közösséget képes egységesen maga mögé állítani. (Ez természetesen az összes többi településre is érvényes).
Az ugyanis, hogy a felmérések szerint a magyarok jelentős hányada inkább a tizenkét éve regnáló román polgármesterre szavazott és szavazna idén is, azt jelzi, hogy egyrészt nem sikerült olyan személyt találni, aki hitelesen képviselte volna az alternatíva lehetőségét, másrészt azt, hogy az üzenetet – hogy miért fontos egy magyar polgármester – nem voltak képesek egyrészt jól érthetően megfogalmazni és minden potenciális választóhoz eljuttatni.
Persze nem másodlagos kérdés az sem, hogy mennyire bíznak a választók az elmúlt húsz évben a voksaikat etnikai alapon kérő, de az utóbbi évek kormányzati tevékenysége nyomán erősen erodálódott RMDSZ-ben. Talán ezért is lenne szerencsésebb egy olyan jelölt, aki nem a tulipános logó alatt, hanem koalíciós támogatással indul.
Országos szinten az RMDSZ-nek nem kell aggódnia a parlamentből való kiesés miatt – az alternatív küszöb miatt hat képviselő- és három szenátorjelöltje nagy valószínűséggel képes lesz nyerni választókerületében. Külön indulás esetén tehát előfordulhat, hogy a magyar képviselet vonatkozásában örülnünk kell, ha sikerül minimalizálni a veszteséget – míg az együttműködés a közös nyereség maximalizálásáról szólna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok