2012. január 17., 09:492012. január 17., 09:49
Német barátom viszont nem elégedett meg ennyivel – akkor még nem járt nálunk –, és a patikatisztaságú, harmincévesnél nem régebben épült családi házakkal körülvett és selymes pázsittal szegélyezett utcán ballagva egyre kitartóbban nógatott, mégis próbáljam már meg elmagyarázni, mit gondolok a szerinte elég unalmas és poros kisvárosról, amelyben él.
Gyorsan körültekintettem, hátha hirtelen eszembe jut egy értelmes és világos példa. A közeli sarkon, egy kiskocsma bejárata előtt pillantottam meg az itthon elképzelhetetlen látványt: drágának tűnő – nem vagyok jártas benne, de megesküdnék rá, hogy tényleg nagyon puccos – motorkerékpárok álltak szép rendben egymás mellett, míg tulajdonosuk valószínűleg odabenn döntögette a jobbnál jobb bajor söröket. „Nézd csak – rángattam meg vendéglátóm mandzsettáját –, nálunk, Romániában például ilyet nem lehetne csinálni. Nem lehetne csak úgy, bilincs nélkül kint hagyni a motorbiciklit a kocsma előtt.” Beszélgetőpartnerem nem merült gondolataiba három másodpercnél tovább. Összehúzta a szemét, és cinkosul rám nézett: „Aha, mert akkor ellopnák őket, igaz?”
Talált. Ez a történet jut eszembe sokszor, ha arról hallok, hogy akár Romániában, akár Magyarországon valakinek sikerült eltalálnia a lottószámokat, és elvitte a vagyonnyi főnyereményt. Sem itt, sem ott nem mutatkozik a nyertes soha. A legnagyobb titokban veszi fel a nyereményét, lehetőleg külföldi bankokban tartja a pénzt, és ha teheti, mihamarabb elpályázik az országból. Okkal: egy olyan országban, ahol a vasúti töltést is felszedik, hogy pénzzé tehessék – régi sztori, de emlékezetes –, meg egy olyanban, ahol lassan több csóró vidéki bankot rabolnak ki, mint a Vadnyugaton, én sem hirdetném fennhangon, hogy épp egy vagyont nyertem.
És éppen ezért egyszerre kedves és szívszorító történet az angliai Eloise-é: a 19 éves pénztároslány nemhogy sajtótájékoztatót tartott, miután kiderült, övé az ötös a lottón, hanem még azt is kijelentette: munkahelyét nem hagyja ott, a pénzt bankban helyezi el, de egy iPadre, egy nyaralásra és egy új autóra azért nem sajnál majd költeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok