2009. december 18., 13:152009. december 18., 13:15
Ezt nem én mondom, hanem egy Shauna Wilton nevű kanadai politológus, aki szerint a kis kék játékmozdony történetében hemzsegnek a politikailag teljesen inkorrekt elemek. Például a Kövér Ellenőr a gaz kizsákmányoló, aki agyondolgoztatja a vonatokat, ám utóbbiak még így is jobb társadalmi helyzetben vannak a munkásoknál.
Természetesen a kislányvonatokat is hiányolja, emellett azt is sérelmezi, hogy minden egyéni kezdeményezést visszanyesnek, mert hogy azok csak rosszul sülhetnek el, igazolva ezzel azt a – Wilton szerint – konzervatív álláspontot, hogy „bármilyen változás megzavarja a dolgok természetes rendjét.” Nos, Wilton aszszony már ez utóbbi kijelentése miatt is nyugodtan visszaadhatná politológus diplomáját, merthogy ennek a felfogásnak annyi köze van a konzervatív elvekhez, hogy a baloldali sztereotípia szerint így gondolkodnak a konzervatívok. Minden esetre bájos, hogy a szabadság bajnokai továbbra is cenzori dühvel rontanak neki minden olyan irodalmi alkotásnak, ami nem felel meg az általuk vallott nézeteknek. Persze lehet, hogy inkább át kéne írni a mesét, hogy megfeleljen a Wilton-félék kényes ízlésének.
A Kövér Ellenőrt deportálni kell, a hatalmat pedig a munkások vezetőinek kezébe kell adni, akik majd felülről jól megszervezik a tervgazdaságot. Vezessük be a női kvótát, ezentúl a mozdonyok fele lány lesz, még ha nem is értjük, ennek mi az értelme. És vigyünk bele olyan korszerű fordulatokat is, hogy Thomas hirtelen szerelemre robban Percy iránt, a mesetörténelem aranybetűs napja lesz, amikor elcsattan az első meleg mozdonycsók.
A Kövér Ellenőrt pedig végül mégiscsak rehabilitálják, mert közben nővé operáltatja magát. De nemcsak a külföldi meseirodalomban kell tisztogatni, itt van a bőséges magyar termés is. Mátyás király és az okos lány története maradhat, a félig meztelen csaj ugyanis úgy viselkedik, mint egy modern valóságshow-hős. De Móra Ferenc ravasz rókacsaládról szóló meséjét, a Csilicsali Csalavári Csalavért például azonnal be kell tiltani, mert rossz színben tünteti fel a vörösöket.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.