Mérgezett almának bizonyult Victor Ponta számára az új büntető törvénykönyv és büntető perrendtartás.
2014. január 30., 20:572014. január 30., 20:57
A kormányfő ezt tudta is, viszont ahelyett, hogy megpróbálta volna megtisztítani, jókorát harapott belőle. Most pedig csodálkozik, hogy pocsék az íze. Pedig ebben az ügyben alapvetően nem is a jelenlegi kormányoldal a fő felelős, hiszen a Btk.-t hosszú évekkel ezelőtt, még a Boc-kormány idején fogadták el.
A korrupcióellenes ügyészség és a legfelsőbb bíróság már korábban jelezte, hogy az új jogszabályok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek megnehezíthetik az eljárást a korrupt politikusok ellen. Egyrészt azzal, hogy csak akkor hallgathatják le őket, ha előre tájékoztatják őket a bűnvádi eljárás tényéről, másrészt pedig azért, mert jelentős mértékben csökkenti a büntetési tételeket bizonyos, a közvagyon sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében.
Ponta viszont ennek ellenére úgy döntött: nem halasztja el az új Btk. hatálybalépését, és majd utólag a parlament módosítja a vitatott cikkelyeket. A kormányrendeletben történő módosítás ötletét elvetette, mondván: annak az alkotmányossága kétséges lenne. És ezzel hatalmas taktikai hibát követett el, főleg mivel választási évet írunk.
Traian Băsescu államfő, akinek amúgy is kedvenc vesszőparipája a kormány ostorozása annak az igazságszolgáltatással szembeni magatartása miatt, azonnal lecsapott. Az elnök taktikusan építette fel kommunikációját: egyrészt vállalta a felelősséget, amikor azt mondta, hogy tudatlan volt, amikor aláírta a kifogásolható részeket tartalmazó Btk.-t, másrészt volt pártja várható államfőjelöltjének, Cătălin Predoiu volt igazságügy-miniszternek is kiosztott egy oldalvágást, amikor az ő felelősségét is megemlítette.
A legnagyobb csapásokat viszont Pontának osztotta ki, aki most olyan színben tűnik fel, mintha szándékosan nem akarná időben módosítani a Btk. kifogásolt paragrafusait, hogy így védje meg a korrupt politikusokat. Így aztán hiába mutatott rá az előző kormány felelősségére, a korrupció számára kedvező módosítást most mégiscsak az ő számlájára írják. És ezen most már nem sokat változtat, hogy a külső nyomás miatt a kormány mégis módosít egyes passzusokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!