2012. június 29., 10:222012. június 29., 10:22
Egy miniszterelnök nem engedhet meg magának olyan kijelentéseket, amelyeket Ponta fogalmazott meg szerdán a taláros testülettel szemben – hogy az az államfő eszköze lenne, mivel az általa kinevezett bírák vannak többségben –, még akkor sem, ha a bírák az elnöknek adtak igazat vele szemben abban a vitában, ki képviselheti Romániát az Európai Tanácsban. Döbbenetes, hogy egy nem kötelező erejű parlamenti állásfoglalásra hivatkozva semmibe vette az amúgy a parlament tevékenysége fölötti ellenőrzésre is hivatott Ab ítéletét, és kora reggel, nehogy az államfő megelőzze, elslisszolt Brüsszelbe.
Az is minősíthetetlen, hogy az igazságügy-miniszter hirtelen összeférhetetlenséget vélelmez két alkotmánybíró esetében – amikor ugyanis néhány hónapja ugyanezen bírák még a jelenlegi kormányoldal javára döntöttek, akkor valahogy nem tűnt fel neki az összeférhetetlenség ténye. Tény, hogy az alkotmánybíróság hatalmas pofont adott a Ponta-kormánynak és az USL-nek, amikor a Ponta–
Băsescu-vitában hozott döntéssel és az egyfordulós, többségi választási rendszer elmeszelésével megálljt parancsolt az ország intézményeinek bedarálását célzó igyekezetüknek.
Egy, az alkotmányos demokráciát tiszteletben tartó politikusnak ilyenkor magába kellene szállnia. Mi lett volna, ha a 2000-es amerikai elnökválasztáson Al Gore nem ismeri el vereségét, ehelyett a Legfelsőbb Bíróság átpolitizáltságára panaszkodik, és tagjainak leváltását követeli, amikor a testület alkotmányellenesnek minősítette a floridai voksok újraszámlálását? Pedig amúgy köztudott, hogy a testület tagjait az elnökök rendszerint politikai alapon nevezik ki. Persze Románia nem Amerika, és a román alkotmánybíróság nem az amerikai Legfelsőbb Bíróság. Mint ahogy Victor Ponta sem törvénytisztelő, felelősségteljes politikus. A kormányfői tisztségre pedig végképp méltatlanná vált.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.