VEZÉRCIKK – Hétfőn lép életbe a Ponta-kormány eddigi legfajsúlyosabb gazdasági-szociális intézkedése, az élelmiszerek általános forgalmi adójának lefaragását előíró sürgősségi rendelet.
2015. május 31., 22:012015. május 31., 22:01
Az intézkedés elsősorban politikai szempontból bír különös jelentőséggel a miniszterelnök és az általa vezetett szociáldemokrata alakulat számára, amely a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon minden bizonnyal ezt tűzi zászlajára a jobboldallal vívandó küzdelem során.
Makrogazdasági tekintetben persze még mindig nem tudni, miből fogja kigazdálkodni a kormány az áfacsökkentés nyomán keletkező hiányt, erős a gyanúnk, hogy a lépés elsősorban a nagyberuházásoktól fogja elvonni a költségvetési forrásokat. A jelek szerint azonban Pontáékat most kevésbé érdekli, hogy van-e, lesz-e fedezet például elrugaszkodott autópálya-építési terveikre, ők most abban reménykednek, hogy az élelmiszerárak csökkenésének hatására a lakosság eltekint attól, hogy időben megépül-e a beígért több száz kilométernyi sztráda.
Erősen kérdéses azonban, hogy a fogyasztó az áfacsökkentést megközelítő mértékű árleszállítást tapasztal majd a következő időszakban. Az intézkedés áprilisi bejelentése óta a nagy áruházláncok trükközésbe fogtak, és a nagyobb haszon reményében felsrófolták az árakat, hogy júniustól ebből engedjenek.
A huncutság nyomán a kormány és a parlamenti pártok részéről erőteljes pszichológiai hadviselés vette kezdetét a multinacionális társaságokkal szemben. Nem lehet nem összefüggést látni aközött, hogy noha a kormányfő ostobaságnak tartja a hipermarketek hétvégi bezárását célzó kezdeményezéseket, a parlamentben egymás után látnak napvilágot az olyan kormánypárti javaslatok, amelyek a városok szélére száműznék a nagy áruházláncokat.
A jelek szerint a hazai politikum effajta nyomásgyakorlással próbálja rábírni a multikat az élelmiszerek olcsóbbá tételére. Csakhogy a lóláb mindkét oldalon kilóg. Romániában nehezen elképzelhető, hogy Magyarországhoz hasonlóan gyakorlatba ültetnék a hétvégi nyitva tartási stopot. Másrészt a multik mindent elkövetnek majd, hogy két számjegyűként adják el a mindössze néhány százalékos árcsökkentést. A lényeg, hogy a fogyasztót mindkét oldalról megvezetik.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!