2011. január 11., 10:192011. január 11., 10:19
Ettől függetlenül az RMDSZ is segíthet a magyar polgároknak az eligazodásban, hiszen nyilvános információkról van szó. Az EMNT által működtetett demokrácia-központok létrehozása ugyanakkor már jó előre belekódolta a rendszerbe azt, hogy előbb-utóbb konfliktus tör ki a kérdésben a magyar kormány által háttérbe szorított RMDSZ és az EMNT között.
Az RMDSZ érzi, hogy nem neki áll a zászló, a demokrácia-központok ugyanis azt szolgálják, hogy az EMNT arathassa le a könnyített honosításhoz mint pozitív, százezrek által várt intézkedéshez kapcsolódó népszerűséget, bevezetve ezáltal a köztudatba a szervezetet és megszilárdítva annak alapjait. Nem véletlen hát, hogy az RMDSZ illetékesei is megpróbáltak egy kicsit a honosításhoz kapcsolódó népszerűség fényében sütkérezni – gondoljunk csak arra, hogy Bihar megyében az RMDSZ tájékoztató füzeteket adott ki, a szövetség székelyföldi elöljárói pedig demonstratíve elsőként folyamodtak magyar állampolgárságért. Amire azonban most a Bihar megyei RMDSZ készül, az már nem csupán az ordas demagógia fogalmát meríti ki, de szavazatvásárlásnak is tekinthető.
Az ugyanis, hogy a szövetség ingyen biztosítja a fordítást és a fényképkészítést az igénylőknek, úgy értelmezhető, hogy – anyagi lehetőségeivel visszaélve – úgy próbál meg rálicitálni riválisára, hogy egyszerűen pénzért vásárolja meg a potenciális szavazópolgárok jóindulatát. Persze nincs kétségünk afelől, hogy számos polgárnak jelentős segítséget jelentene, ha valaki átvállalná a mintegy ötven lejre rúgó költségeket, mégis visszásnak tartjuk, hogy egy politikai alakulat kétségbeesésében úgy próbálja megmenteni saját pozícióit, hogy kilóra akarja megvásárolni őket.
A pénz felhasználására jobb javaslatunk is lenne. Ha már ennyire jól áll anyagilag a bihari RMDSZ, akkor inkább befejezhetné az Adyról elnevezett nagyváradi „kulturális” létesítményt, amelyre még a Medgyessy-kormánytól kapott – a református egyházkerület érmindszenti Ady-projektjétől eltérített – 320 millió forintot, de a konferenciaterem kivételével ma is félig készen éktelenkedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok