2012. november 14., 09:392012. november 14., 09:39
Vagyis mindebben nincs semmi új, már megszoktuk az eltelt 22 esztendő alatt. Már-már kezdtem is kétségbeesni, hogy ennyire nincs új a nap alatt. De aztán kiderült, mégsem pusztult ki végleg a kreativitás: az ötleteléstől füstölgő fejű kampánystáboknak sikerült kiizzadniuk egy új fogást: a negatív kampány finomított változatát. Amikor nem az ellenfelét szidja a jelölt, hanem önmagát.
Megalázkodik, szánja-bánja, porba hull, ha tehetné, megtaposná saját mellkasát – de még ez sem újdonság. Hanem amit ezenközben mond: megtagadja addig legszentebbnek tartott erényeit. Nem csalás, nem ámítás: saját fülemmel hallottam, s bár eleinte azt hittem, hogy valamiféle ügyes trükk, jó utánzás, de aztán láttam, hogy halál komoly az egész. Ott ült a képernyők előtt a szőkére festett, levitézlett turisztikai és fejlesztési miniszter asszonyság, aki szemrebbenés nélkül tapsolta el az eurómilliókat, senki nem kérdezte hogy miért, talán, mert tudták, hogy úgysem kapnának választ. Szóval ül és beszél.
Elmondja, hogy soha nem bántott meg senkit, nem csalt még adót sem, nemhogy egyebet, nem lopott, azért nincs ellene semmiféle kereset, nem hazudott, nem ölt, nem paráználkodott, felebarátja házát, ökrét, feleségét nem kívánta el, nem készített magának faragott képet… Hát kell ennél több?! És amilyen kis szerény a drága, azt is belerebegte a képünkbe, hogy íme, mindezen sok-sok „nem” okán kell őt föltétlenül honanyává választania azoknak, akiket illet. Akiknek szólt a sok beszéd.
Csak azt nem tudom, hogy akkor miért kellett a legszélesebb közönségnek is előadnia magánszámát? Jobban mondva sejtem: ez lehetett az egyezményes jel, hogy na, fiúk, rajta, így kell ezt csinálni! Ne a többieket szidjátok, hanem önnön butaságotokat. Hogy még lopni, csalni sem vagytok képesek, hogy még álzsebet sem tud varrni a zakótokra a szabó, nemhogy „dupla fenekűt” a rengeteg csúszópénznek. S ha eleget mondjátok, akkor csak elhiszik az emberek, s ha másért nem, sajnálatból rátok szavaznak majd, mondván: segítsünk már a szerencsétlenen, hátha a többi közt csak megjön az esze!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok