Fejlesztés alatt – a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt szervezői figyelmébe ajánljuk ezt a jelmondatnak sem rossz internetes kifejezést, amely igen találóan jellemzi a magyar vonatkozások kezelését ebben a szerteágazó, színes kavalkádban, amely a rangos nemzetközi rendezvénysorozatot övezi.
2015. április 28., 20:142015. április 28., 20:14
A kincses város csaknem félszáz európai településsel versenyzett a 2015-ös címért, és a több tucat ifjúsági szervezet összefogásával, erőteljes magyar részvétellel kidolgozott projekt végül elnyerte a titulus sorsáról döntő Európai Ifjúsági Fórum tetszését.
A Share (megosztás) Föderáció néven egyesülő szervezők hangsúlyosan Kolozsvár multikulturális jellegére építettek, csakhogy a rendkívül örömteli hozzáállást már szilveszter éjszaka megcáfolta a valóság a totálisan egynyelvű nyitóünnepség alkalmával.
Kisiklás volt, bocs, kijavítjuk – hangoztatták az illetékesek, majd határozatba foglalták, hogy a többnyelvűség elsőbbséget élvez. Tény, hogy az ifjúsági főváros hivatalos honlapja gazdag magyar nyelvű tartalommal büszkélkedik, az azonban újfent elfogadhatatlan, ami a projekt keretében egy hónapja létrehozott Clujmulticultural.ro oldalon látható. A honlapon nemhogy egy szó sincs magyarul, de sem a helyi közösségek (románok és romák), sem pedig az etnikai sokszínűség (moldovaiak, görögök, kenyaiak, burundiak) menüpont alá nem „fértünk be”.
Dolgozunk rajta, bocs, csak rengeteg a munka – magyarázzák az illetékesek, akiknek jóakarata megkérdőjelezhetetlen. Mégis: a több száz oldal lefordítása előtt igazán fel lehetett volna hányni a honlapra egy nyúlfarknyi leírást, mint amekkora a románság – egyébként forrásként magyar szerzőt is megjelölő – száraz bemutatkozója, vagy a fiatalos kapkodás helyett addig várni az internetes oldal beélesítésével, amíg el nem készül a teljes körű háttértartalom.
Félreértés ne essék: mi is örülünk annak, ha a görög, ruandai, kolumbiai és thaiföldi diákok jól érzik magukat Kolozsváron. Ám rendkívül bosszantó, ha még a multikulturalitást hirdetők is megengedhetik maguknak, hogy nem megkerülhetetlen városalkotó tényezőként kezelnek minket, hanem amolyan kényszerből ide-oda telepítendő töltelékanyagként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!