HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. szeptember 29., 11:50

Meghátrálásra kényszeríthető Kijev?

Mintha apró jelei mutatkoznának annak, hogy Ukrajna magabiztossága megbicsaklott a kisebbségek anyanyelven történő oktatását visszanyeső, brutálisan diszkriminatív oktatási törvény kapcsán azt követően, hogy a szomszédos országok hevesen tiltakoztak, sőt szankciókat helyeztek kilátásba.

Erre utalhat Pavlo Klimkin külügyminiszter tárgyalásra való felhívása, illetve az ukrán oktatási miniszter bejelentése, amelyet a román kollégájával, Liviu Poppal folytatott szerdai tárgyalások után tett, miszerint előfordulhat, hogy enyhítenek a jogszabályon, és növelik azon tantárgyak számát, amelyeket a nemzetiségekhez tartozó gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak.

A részleges kijevi enyhülésben minden bizonnyal szerepet játszott Budapest határozott diplomáciai fellépése, az, ahogy a magyar külügyminiszter egyértelműen a diplomáciában nem a legmegszokottabbnak tűnő egyenességgel leszögezte: a kisebbségellenes törvény miatt Ukrajna letehet az euroatlanti térség intézményeihez való közeledésről, mivel Magyarország minden eszközzel blokkolni fogja az igyekezetét, amíg nem módosítja a jogszabályt.

Ha ez a magyar külügy határon túli magyar ügyekben az elmúlt években tanúsított magatartásának ismeretében annyira nem is meglepő, az már mindenképpen meghökkentőbb, hogy Bukarest is szinte hasonló hevességgel reagált. Márpedig, mint tudjuk, Románia a hivatalos bukaresti mantrával ellentétben a legkevésbé sem tekinthető a kisebbségek paradicsomának – igaz, ez attól is függ, hogy mivel hasonlítjuk össze. Jelen pillanatban ugyanis Ukrajnához képest szinte tényleg az.

Mindenesetre az a tény, hogy a bukaresti parlament és a külügyminisztérium is a törvény módosítására szólította fel Kijevet, a román oktatási miniszter Ukrajnába utazott tárgyalni, a képviselőház határon túli románokért felelős bizottságának elnöke pedig Magyarországhoz hasonlóan szintén szankciókat helyezett kilátásba, újszerű magatartás Bukarest részéről a kisebbségi ügyekben.

Érdekes kérdés, minek tudható be hirtelen Románia kisebbségpárti felhorgadása, miközben egyébként minden fronton küzd az ellen, hogy a nemzetközi fórumok érdemben beleszólhassanak az ország kisebbségpolitikájába.

Adja magát a lehetőség, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumának megünneplésére készülő ország kormánya a felfokozott hangulatban ezzel is bizonyítani akarja, hogy kiáll a románok érdekeiért függetlenül attól, hogy az ország határain belül vagy kívül élnek.
Ugyanakkor bizonyára az sem elhanyagolható tényező, hogy ezzel a lépéssel – amellett, hogy hazafiságát bizonygatja – a belpolitikai kérdések egy részéről is elterelni reméli a figyelmet. Elvégre ha a román diplomáciai fellépés nyomán Kijev valamilyen formában meghátrál, azt könnyen el lehet adni olyan sikerként, ami elhomályosíthatja az igazságügyi reform és a csapongó gazdaságpolitika miatti elégedetlenkedést.

Igaz ugyanakkor az is, hogy a román tárcavezető által bejelentett alkudozás arról, milyen arányban tanuljanak a diákok anyanyelvükön, kontraproduktív lehet, az anyanyelvű oktatás csökkentése ugyanis semmilyen mértékben nem lehet elfogadható.

Mindenesetre a magyar félnek mindenképpen jól jön, hogy éppen Románia áll egy frontra vele, és ezt az esélyt jó lenne kihasználni. Természetesen Budapestnek is tárgyalnia kell az ukrán illetékesekkel, és a magyar álláspont csak egy lehet: az Ukrajnában élő nemzeti közösségeknek az óvodától az egyetemig biztosítani kell az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférést. Már csak azért is, mert nem bevándorlók, nem megtűrt jövevények, hanem őshonos közösségek, amelyek tagjai ugyanúgy fizetik az adót, ezért ugyanúgy joguk van az anyanyelvi oktatásra, mint az ukrán többségnek.

Emellett persze biztosítani kell az államnyelv megfelelő elsajátításának lehetőségét is – de az ismét csak az ukrán állam felelőssége, hogy úgy teremtse meg az ukrán nyelv megtanulásának lehetőségét, hogy a diákok valóban meg tudjanak tanulni ukránul, de ez ne menjen az anyanyelvi oktatás rovására sem.

Ebből nem lehet engedni. Ha pedig Ukrajna minderre nem hajlandó, azzal csak azt bizonyítja, hogy valóban nem való a demokratikusnak nevezett, az alapvető polgári jogok szavatolásán alapuló közösségbe. Hiszen ugyanúgy agresszorként és elnyomóként lép fel nálanál gyengébbek ellen, mint a fő mumusnak tekintett Oroszország.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2017. szeptember 28., csütörtök

Medvék és vadászgépek

Amikor egy állam képtelen megvédeni polgárait, sőt súlyos büntetésekkel riogatva megtiltja nekik, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, finoman szólva valami nagyon nincs rendben.

Kiss Judit 2017. szeptember 27., szerda

Szépséges illúziók

Prímán fognak beszélni angolul, németül, franciául a romániai gyerekek, hiszen 98,3 százalékuk sajátít el nemzetközi nyelveket – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának a Nyelvek Európai Napja apropóján közzétett felméréséből.

HIRDETÉS
Molnár Judit 2017. szeptember 27., szerda

Ököljog

Végre beteljesedni látszik, amit olyan régen olyan sokan hiányolnak: jogállam leszünk.

Rostás Szabolcs 2017. szeptember 26., kedd

Érdekalapú érdekérvényesítés

Keményen a sarkára állt a magyar kormány, amikor egyértelművé tette a bukaresti hatóságok számára, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ellehetetlenítése miatt nem támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2017. szeptember 25., hétfő

Ők még nem unják? – avagy a kecske és a káposzta meséje PSD-módra

Az az igazság, hogy az ember időnként azon gondolkodik: csak tesztelnek, hogy meddig mehetnek el, vagy tényleg készek mindent alárendelni pillanatnyi politikai érdekeiknek?

Balogh Levente 2017. szeptember 22., péntek

Madridi hisztéria

Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és a régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék.

HIRDETÉS
Vásárhelyi-Nyemec Réka 2017. szeptember 21., csütörtök

Válaszút előtt

Tagadhatatlan, hogy a szakma sajtóban nyilatkozó képviselői már hónapok óta Christoph Daum távozásáért esedeztek. Ezért pusztán a menesztése miatt is fellélegeztek a 2018-as oroszországi seregszemlén való részvételre esélytelen csapat háza táján.

Kiss Judit 2017. szeptember 20., szerda

Homokra épített katasztrófavédelem

Bármilyen szerencsétlenség is érje az országot, a négy elem bármelyikének – tűz, víz, föld, levegő – veszélyes megnyilvánulása esetén védtelenek az emberek. Kétségbeejtő a helyzetkép tűzvész szempontjából is, gondoljunk a Colectiv-tragédiára.

Balogh Levente 2017. szeptember 19., kedd

EU-s jó zsaruk és rossz zsaruk

A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két balkáni országot túl korán, tulajdonképpen politikai döntés alapján vették fel az EU-ba, pedig valójában nem voltak érettek a csatlakozásra.

Rostás Szabolcs 2017. szeptember 18., hétfő

Távol a magyarbarátságtól

Dragnea politikai és (jogerős ítélete és az ellene zajló bűnvádi eljárás okán) személyes érdekei alapján elsősorban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) elleni leszámolásra igyekezett felhasználni a vásárhelyi iskola kálváriáját.

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Medvék és vadászgépek

Amikor egy állam képtelen megvédeni polgárait, sőt súlyos büntetésekkel riogatva megtiltja nekik, hogy ...

Kiss Judit: Szépséges illúziók

Prímán fognak beszélni angolul, németül, franciául a romániai gyerekek, hiszen 98,3 százalékuk ...

Molnár Judit: Ököljog

Végre beteljesedni látszik, amit olyan régen olyan sokan hiányolnak: jogállam leszünk.

HIRDETÉS
HIRDETÉS