Balogh Levente

2017. szeptember 29., 11:50

Meghátrálásra kényszeríthető Kijev?

Mintha apró jelei mutatkoznának annak, hogy Ukrajna magabiztossága megbicsaklott a kisebbségek anyanyelven történő oktatását visszanyeső, brutálisan diszkriminatív oktatási törvény kapcsán azt követően, hogy a szomszédos országok hevesen tiltakoztak, sőt szankciókat helyeztek kilátásba.

Erre utalhat Pavlo Klimkin külügyminiszter tárgyalásra való felhívása, illetve az ukrán oktatási miniszter bejelentése, amelyet a román kollégájával, Liviu Poppal folytatott szerdai tárgyalások után tett, miszerint előfordulhat, hogy enyhítenek a jogszabályon, és növelik azon tantárgyak számát, amelyeket a nemzetiségekhez tartozó gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak.

A részleges kijevi enyhülésben minden bizonnyal szerepet játszott Budapest határozott diplomáciai fellépése, az, ahogy a magyar külügyminiszter egyértelműen a diplomáciában nem a legmegszokottabbnak tűnő egyenességgel leszögezte: a kisebbségellenes törvény miatt Ukrajna letehet az euroatlanti térség intézményeihez való közeledésről, mivel Magyarország minden eszközzel blokkolni fogja az igyekezetét, amíg nem módosítja a jogszabályt.

Ha ez a magyar külügy határon túli magyar ügyekben az elmúlt években tanúsított magatartásának ismeretében annyira nem is meglepő, az már mindenképpen meghökkentőbb, hogy Bukarest is szinte hasonló hevességgel reagált. Márpedig, mint tudjuk, Románia a hivatalos bukaresti mantrával ellentétben a legkevésbé sem tekinthető a kisebbségek paradicsomának – igaz, ez attól is függ, hogy mivel hasonlítjuk össze. Jelen pillanatban ugyanis Ukrajnához képest szinte tényleg az.

Mindenesetre az a tény, hogy a bukaresti parlament és a külügyminisztérium is a törvény módosítására szólította fel Kijevet, a román oktatási miniszter Ukrajnába utazott tárgyalni, a képviselőház határon túli románokért felelős bizottságának elnöke pedig Magyarországhoz hasonlóan szintén szankciókat helyezett kilátásba, újszerű magatartás Bukarest részéről a kisebbségi ügyekben.

Érdekes kérdés, minek tudható be hirtelen Románia kisebbségpárti felhorgadása, miközben egyébként minden fronton küzd az ellen, hogy a nemzetközi fórumok érdemben beleszólhassanak az ország kisebbségpolitikájába.

Adja magát a lehetőség, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumának megünneplésére készülő ország kormánya a felfokozott hangulatban ezzel is bizonyítani akarja, hogy kiáll a románok érdekeiért függetlenül attól, hogy az ország határain belül vagy kívül élnek.
Ugyanakkor bizonyára az sem elhanyagolható tényező, hogy ezzel a lépéssel – amellett, hogy hazafiságát bizonygatja – a belpolitikai kérdések egy részéről is elterelni reméli a figyelmet. Elvégre ha a román diplomáciai fellépés nyomán Kijev valamilyen formában meghátrál, azt könnyen el lehet adni olyan sikerként, ami elhomályosíthatja az igazságügyi reform és a csapongó gazdaságpolitika miatti elégedetlenkedést.

Igaz ugyanakkor az is, hogy a román tárcavezető által bejelentett alkudozás arról, milyen arányban tanuljanak a diákok anyanyelvükön, kontraproduktív lehet, az anyanyelvű oktatás csökkentése ugyanis semmilyen mértékben nem lehet elfogadható.

Mindenesetre a magyar félnek mindenképpen jól jön, hogy éppen Románia áll egy frontra vele, és ezt az esélyt jó lenne kihasználni. Természetesen Budapestnek is tárgyalnia kell az ukrán illetékesekkel, és a magyar álláspont csak egy lehet: az Ukrajnában élő nemzeti közösségeknek az óvodától az egyetemig biztosítani kell az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférést. Már csak azért is, mert nem bevándorlók, nem megtűrt jövevények, hanem őshonos közösségek, amelyek tagjai ugyanúgy fizetik az adót, ezért ugyanúgy joguk van az anyanyelvi oktatásra, mint az ukrán többségnek.

Emellett persze biztosítani kell az államnyelv megfelelő elsajátításának lehetőségét is – de az ismét csak az ukrán állam felelőssége, hogy úgy teremtse meg az ukrán nyelv megtanulásának lehetőségét, hogy a diákok valóban meg tudjanak tanulni ukránul, de ez ne menjen az anyanyelvi oktatás rovására sem.

Ebből nem lehet engedni. Ha pedig Ukrajna minderre nem hajlandó, azzal csak azt bizonyítja, hogy valóban nem való a demokratikusnak nevezett, az alapvető polgári jogok szavatolásán alapuló közösségbe. Hiszen ugyanúgy agresszorként és elnyomóként lép fel nálanál gyengébbek ellen, mint a fő mumusnak tekintett Oroszország.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Vélemény
Balogh Levente: Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő ...

Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat