VEZÉRCIKK – Akár politikai programbeszéd volt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjének, George Maiornak a kijelentése – miszerint a SRI feladatának tekinti a területi autonómia megakadályozását Romániában –, akár személyes meggyőződésének adott hangot, mindenképpen súlyosnak minősül.
2014. július 31., 20:182014. július 31., 20:18
Azt sugallja ugyanis, hogy Romániában az egyik legfontosabb állami intézmény potenciális belső ellenségnek tekinti az ország magyar polgárait, akik területi önrendelkezést követelnek. A politikai programbeszéd lehetősége annak kapcsán merülhet fel, hogy felröppent a hír: Maior (aki 2006-ban került a SRI élére, addig a most kormányzó PSD szenátora volt) visszatérhet a pártba, és akár miniszterelnök is lehet, amennyiben a jelenlegi kormányfőt, Victor Pontát novemberben államfővé választják.
Ha potenciális kormányfőjelölti, ha SRI-elnöki minőségben nyilatkozott, a kijelentés felháborító és elfogadhatatlan. Régen rossz, ha egy kormányfői posztra esélyesként emlegetett személy eleve így áll hozzá a kisebbségi jogkövetelésekhez, egyúttal újabb jel egykori (és talán jövendő) pártja magyar koalíciós partnereinek arra vonatkozóan, milyen sikerekkel kecsegtet a jogkövetelések beteljesítése terén a kormányszereplés.
Maior megállapítása kiválóan alkalmas arra, hogy még erőteljesebbé tegye a magyar ellenségképet a románokban, miközben a PSD vezette kormány elmúlt két évben tapasztalt ténykedése nyomán már eddig is jelentősen romlott a viszony a két nemzet között.
Ráadásul azzal, hogy a hírszerzés feladataként említi az önrendelkezés megakadályozását, kriminalizálja az autonómiatörekvéseket, olyan színben tüntetve fel az önrendelkezést, mintha az bármilyen formában veszélybe sodorná Románia nemzetbiztonságát vagy szuverenitását.
Ez, különösen abban a kontextusban, hogy Ukrajnában a szakadárok az önrendelkezésre hivatkozva akarnak elszakadni, és Oroszország is az önrendelkezésre hivatkozva kebelezte be a Krímet, felhasználható arra, hogy a közvéleményt még a jelenleginél is nagyobb mértékben az önrendelkezés ellen hangolja. Nem csupán a területi autonómia, hanem a valós, a központtól a helyi szintű döntéshozóknak hatásköröket átadó decentralizáció minden fajtája ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!