2010. december 30., 10:412010. december 30., 10:41
Azt már megszokhattuk, hogy a balliberális oldal és sajtója riogat, közelgő diktatúráról fantáziál, fehér címoldallal jelenik meg, és akár Erdélyig is tartó médiapórázt vizionál. Ehhez azonban most nyugat-európai és amerikai publicisták, politikusok is csatlakoztak. Persze a nyugati újságírók és politikusok jelentős része van annyira öntelt, hogy a Bécstől keletre elterülő régiót hajlamos legyen egy Türkmenisztán szintjén álló szürke zónának tekinteni, ahol bármikor ismét felütheti a fejét a diktatúra. Ehhez lelkesen asszisztálnak a magukat nyugatosnak és progresszívnek tartó magyar megmondóemberek is, akik egy kis nyugati elvbaráti hátbaveregetésért cserében bármikor hajlandóak megerősíteni, hogy a magyar egy mucsai, felvilágosulatlan, intoleráns nemzet.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a médiatörvény tökéletes lenne, még akkor sem, ha szó sincs arról, hogy elsejétől bevezetnék a cenzúrát, hiszen az internet korában, az EU közepén amúgy sem valósulhat meg a teljes állami kontroll. Tény, hogy bizonyos alapvető társadalmi és erkölcsi értékek védelme szükséges, ám ez túlságosan tág fogalomkör, ezért kerülni kell az általános, többféleképpen értelmezhető megfogalmazásokat. A sajtó mint rendszer persze ugyanúgy nehezen vehető rá az önszabályozásra, mint a gazdaság vagy maga a politikum. Ám sohasem szerencsés, ha szabályozását egyértelmű pártkötődéssel rendelkező személyekre bízzák. A független szakmai testületeknek lehet szerepük a média szakszerű működésének biztosításában, de vitás ügyekben a független igazságszolgáltatásnak kell kimondania az utolsó szót.
Amikor nyolcévi tehetségtelen és kártékony balliberális kormányzás után a jelenlegi kormány vette át az ország irányítását, sokan mondták, hogy most újra tiszta lappal indulhat. Nem lenne jó, ha ez, pláne most, amikor rajtunk a világ szeme – még ha csak riogatás és hisztériakeltés céljából alkalmazva is – fehér címoldalakat jelentene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok