JEGYZET – Immár sokadik alkalommal kell azzal szembesülnünk, hogy egyes, magukat nemzeti érzelműnek és hazafiasnak mondó magyar körök pont akkor és pont úgy nyilvánulnak meg, amikor és ahogy a legtöbbet képesek ártani a magyar kisebbségi jogok bővítésére vonatkozó igényeknek, az autonómia ügyének.
2014. június 06., 16:172014. június 06., 16:17
Amikor december elsején soviniszta román szervezetek Sepsiszentgyörgyön provokálták a magyarokat, ők azonnal be is dőltek a provokációnak, és sikeresen asszisztáltak ahhoz, hogy a magyarellenes provokációról szóló beszámolók helyett a román illetékesek a csendőrséggel dulakodó magyar szélsőségeseket ábrázoló képeket mutogatva bizonygassák a nemzetközi közvélemény előtt: a magyarok továbbra is irredenták.
Aztán a március 10-ei székely szabadság napi felvonulás sem érhetett véget hasonló jelenetek nélkül Marosvásárhelyen, a magyar nemzet nagyobb dicsőségére. Most meg olyan képek terjednek, amelyeken fegyvernek látszó tárgyakat tartó, fekete símaszkos alakok a kelet-ukrajnai orosz elszakadási törekvéseket üdvözlik, majd egy másik molinón ugyanők székely zászlóval a székely autonómiát hirdetik.
Vagyis újfent teljes mértékben úgy viselkednek, hogy minden egyes megmozdulásukkal a magyar törekvéseket elutasító román hatalom érdekeit szolgálják. Ezek után már nehéz nem összeesküvés-elméletekkel operálni, és azt vélelmezni, hogy – miközben az egyszerű résztvevők talán nem is tudnak róla – olyan szolgálatok állnak mögöttük, amelyeknek az az érdekük, hogy bizonyos megnyilvánulásokra vegyék rá őket, amelyektől ők ugyan igazi szabadsághősöknek hiszik magukat, valójában azonban a nemzetközi diplomáciában a lehető legjobban ki lehet használni tetteiket a kisebbségi jogkövetelések lejáratására.
De persze megtörténhet, hogy semmi ilyesmi nincs, csupán önerőből képtelenek felfogni, hogy az ilyen, ráadásul nagy büszkén a Facebookra is feltöltött megnyilvánulásokkal többet ártanak az önrendelkezés ügyének, mint húsz fanatikus, soviniszta román politikus. Annak idején Lenin nevezte keresetlenül hasznos hülyéknek azokat a nyugati értelmiségieket, akik mit sem tudván arról, hogy milyen is a bolsevizmus igazi arca, ódákat zengedeztek a nyugati sajtóban a Szovjetunióban létrejött rendszer nagyszerűségéről.
Nos hát most már az ukrajnai és a székelyföldi helyzet közötti párhuzamot hirdető csoporttal az autonómiaellenes román politikumnak is megvannak a maguk hasznos hülyéi. Vagyis jobban mondva maszkos hülyéi.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!