VEZÉRCIKK – Szabó István Mephistójának 1982-es, illetve Rofusz Ferenc A légy című animációs filmjének egy évvel korábbi Oscar-sikere után most, 2016-ban újra magyar film Oscar-díjának örülhetünk: Nemes Jeles László Saul fia című holokausztdrámáját választották meg az év legjobb külföldi filmjének.
2016. február 29., 20:102016. február 29., 20:10
Az alkotás – és általa a magyar filmművészet – sikere nem számít igazán nagy meglepetésnek, hiszen azt számos, korábban besöpört rangos díj már előre vetítette.
A Saul fia győzelme ismét csak megerősíti: a magyar filmművészet világszínvonalú, a Kertész Mihály, Korda Sándor, Szabó István, Maár Gyula, illetve Koltai Lajos vagy Zsigmond Vilmos által lerakott, illetve megerősített alapokon az elmúlt évek finanszírozás-átszervezés miatti pénzügyi és egyéb jellegű problémái ellenére is él és virágzik a magyar filmes szakemberek kreativitása – elég csak Hajdu Szabolcs vagy Ujj Mészáros Károly nevét említenünk. És persze most a legnagyobb filmes elismerést besöprő Nemes Jeles Lászlóét.
Mert lehet ugyan, hogy az Oscar-gála igazi hollywoodi show, ahol az amerikai filmipar elsősorban önmagát ünnepli, de tény: még mindig ez a világszerte leginkább várt és nézett filmes esemény. Ráadásul az elmúlt években rengeteg fontos, témájában és kivitelezésében is nívós alkotás kapott Oscar-díjat – akár az idei győztes Spotlight – Egy nyomozás részletei, akár a tavalyi Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje). Vagyis ez egyáltalán nem az a közeg és az a mezőny, ahol szégyen lenne szerepelni. Vagy pláne elnyerni a kategória legjobb alkotásának járó díjat.
Persze a film témája miatt akadnak olyanok – nem is kevesen –, akik nem tartják „igazi magyar” alkotásnak a Saul fiát – tőlük függetlenül azonban a mű a magyar film hírnevét öregbíti a világban.
Úgyhogy ne hagyja senki, hogy elrontsák az ünnepet a film, illetve a téma magyar mivoltát kétségbe vonó fanyalgók vagy az alkotásra egy pióca szívósságával rátapadó román média, amely a Saul fiában szereplő kolozsvári magyar színész, Molnár Levente „román” mivoltát hangoztatva próbál meg élősködni a diadalon.
Ez az Oscar-díj magyar siker. Ráadásul a világra szóló fajtából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!