Balogh Levente

2017. augusztus 24., 23:58

Macron megoszt, és uralkodna?

Miközben Románia – alapvetően joggal, bár azért sikerült ezt is szervilis módon túllihegni – jelentős diplomáciai sikerként könyveli el, hogy Emmanuel Macron francia elnök néhány hónappal megválasztását követően Bukarestbe látogatott, az elnöki vizit nem csupán Románia, hanem az egész közép-európai és balkáni régió szempontjából jelentőséggel bír.

Macronról tudható, hogy aktív szerepet kíván vállalni az Európai Unió irányításában, különösen azt követően, hogy Nagy-Britannia a Brexit-népszavazás nyomán várhatóan néhány éven belül kilép az EU-ból. Ebben vélhetően készséges partnerre talál Angela Merkel német kancellárban, már amennyiben sikeresen veszi az idei választási akadályt.

A francia elnök alapvetően olyan uniót akar, amelyben a tagállamok egyre inkább szövetségi rendszerben kezdenek el működni, szuverenitásuk még nagyobb hányadát áldozzák fel a központi irányítás javára. Ez még önmagában nem ördögtől való, ugyanakkor ez alapvető változásokat feltételez az EU működésében, amelyekről a maradó 27 tagállamnak a lehető legszélesebb körű konszenzusra jutva kellene megállapodnia.

Hiszen nem mindegy, milyen területeken engednek még nagyobb beleszólást a brüsszeli vezetőknek – és ami még lényegesebb, a továbbiakban a kisebb, közép- és kelet-európai tagállamok hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket a gazdaságilag lényegesen erősebb, területi és népességi szempontból is nagyobb, mindezek folytán pedig lényegesen befolyásosabb nyugati tagállamok mellett.

Ráadásul az sem mindegy, hogy az EU jövőjének alakításában kiemelt szerepet akaró, befolyásos politikusok milyen perspektívát vázolnak fel, megmaradnak-e a pragmatizmus és a józan ész szintjén, vagy valamilyen megfoghatatlan, ideológiavezérelt, hagymázas utópiát próbálnak a többiek rovására megvalósítani?

Az érdekérvényesítés lehetőségei között ott van a regionális összefogás – mint például a visegrádi négyek, amely semmiképp sem nevezhető minden téren a felhőtlen és konfliktusmentes együttműködés mintapéldányának, de úgy tűnt, hogy a tagállamok között fennálló régi nézeteltérések ellenére eddig bizonyos ügyekben viszonylag mégis jól működött.

És Macron mostani látogatásának a jelek szerint többek között éppen az az egyik célja, hogy még idejekorán megroppantsa a V4-ek esetleges még szorosabb együttműködését. A dolgát megkönnyíti, hogy a kvartett két tagja, Csehország és Szlovákia Ausztriával együtt egy másik csoportnak, a slavkovi hármasnak is tagja, vagyis több csapatban is „fociznak” egyszerre.

A francia államfő mostani látogatássorozata alatt a slavkoviakkal is tárgyalt, majd Romániába látogatott, ahonnan Bulgáriába ment tovább. A V4-ek két, az EU-t gyakran vehemensen bíráló, a brüsszeli ötleteléseket részben meggyőződésből, részben belpolitikai okokból néha kemény hangon elutasító Magyarország és Lengyelország látványosan kimarad a tárgyalópartnerek köréből.

Vagyis a jelek szerint az EU-ban vezető szerepre törekvő, és ehhez minél szélesebb körű támogatást kereső Macron nem számol velük, és a véleményükre sem kíváncsi. És amennyiben hangzatos ígéretek, illetve kompromisszumos javaslatok révén, oszd meg és uralkodj-alapon sikerült leválasztania róluk a V4-ek másik két tagját, illetve megszereznie a regionális együttműködést elutasító, a hangzatos nyilatkozatok és ígéretek szintjén mindig a nyugati hatalmakhoz törleszkedő, azok „jóindulatát” zsíros fegyvervásárlási szerződésekkel megszerző Románia, valamint a mindig peremre szoruló Bulgária támogatását, nem is biztos, hogy számolnia kell velük.

Annyi bizonyos, hogy az Európai Unió számos pozitívumot hozott térségünkbe, mi magyarok pedig külön értékelhetjük, hogy a mesterségesen szétszakított nemzetrészek nagy része az EU-n belül lényegesen könnyebben tud kapcsolatot teremteni a többiekkel. A mozgás és a munkavállalás szabadsága is a pozitív hozadékok közé tartozik.

Mindezek mellett elvárható, hogy a nettó befizető nyugati tagállamok cégei számára kedvező beruházási lehetőségeket, az elnyert uniós pénzekből jórészt a nyugati tagállamok cégeit a projektek kivitelezésével megbízó, piacot és olcsó munkaerőt biztosító közép- és kelet-európai tagállamok is érdemben beleszólhassanak abba, hogyan alakuljon a közös jövő.

A múltbeli tapasztalatok ugyanis azt mutatják: a régió országainak közép- és hosszú távon inkább veszíteni, mint nyernivalójuk van olyankor, amikor akár a nyugati, akár a keleti hatalmak valamelyike a saját pecsenyéje sütögetése érdekében megpróbálja megosztani és egymás ellenében kijátszani őket.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...