Balogh Levente

2017. augusztus 24., 23:58

Macron megoszt, és uralkodna?

Miközben Románia – alapvetően joggal, bár azért sikerült ezt is szervilis módon túllihegni – jelentős diplomáciai sikerként könyveli el, hogy Emmanuel Macron francia elnök néhány hónappal megválasztását követően Bukarestbe látogatott, az elnöki vizit nem csupán Románia, hanem az egész közép-európai és balkáni régió szempontjából jelentőséggel bír.

Macronról tudható, hogy aktív szerepet kíván vállalni az Európai Unió irányításában, különösen azt követően, hogy Nagy-Britannia a Brexit-népszavazás nyomán várhatóan néhány éven belül kilép az EU-ból. Ebben vélhetően készséges partnerre talál Angela Merkel német kancellárban, már amennyiben sikeresen veszi az idei választási akadályt.

A francia elnök alapvetően olyan uniót akar, amelyben a tagállamok egyre inkább szövetségi rendszerben kezdenek el működni, szuverenitásuk még nagyobb hányadát áldozzák fel a központi irányítás javára. Ez még önmagában nem ördögtől való, ugyanakkor ez alapvető változásokat feltételez az EU működésében, amelyekről a maradó 27 tagállamnak a lehető legszélesebb körű konszenzusra jutva kellene megállapodnia.

Hiszen nem mindegy, milyen területeken engednek még nagyobb beleszólást a brüsszeli vezetőknek – és ami még lényegesebb, a továbbiakban a kisebb, közép- és kelet-európai tagállamok hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket a gazdaságilag lényegesen erősebb, területi és népességi szempontból is nagyobb, mindezek folytán pedig lényegesen befolyásosabb nyugati tagállamok mellett.

Ráadásul az sem mindegy, hogy az EU jövőjének alakításában kiemelt szerepet akaró, befolyásos politikusok milyen perspektívát vázolnak fel, megmaradnak-e a pragmatizmus és a józan ész szintjén, vagy valamilyen megfoghatatlan, ideológiavezérelt, hagymázas utópiát próbálnak a többiek rovására megvalósítani?

Az érdekérvényesítés lehetőségei között ott van a regionális összefogás – mint például a visegrádi négyek, amely semmiképp sem nevezhető minden téren a felhőtlen és konfliktusmentes együttműködés mintapéldányának, de úgy tűnt, hogy a tagállamok között fennálló régi nézeteltérések ellenére eddig bizonyos ügyekben viszonylag mégis jól működött.

És Macron mostani látogatásának a jelek szerint többek között éppen az az egyik célja, hogy még idejekorán megroppantsa a V4-ek esetleges még szorosabb együttműködését. A dolgát megkönnyíti, hogy a kvartett két tagja, Csehország és Szlovákia Ausztriával együtt egy másik csoportnak, a slavkovi hármasnak is tagja, vagyis több csapatban is „fociznak” egyszerre.

A francia államfő mostani látogatássorozata alatt a slavkoviakkal is tárgyalt, majd Romániába látogatott, ahonnan Bulgáriába ment tovább. A V4-ek két, az EU-t gyakran vehemensen bíráló, a brüsszeli ötleteléseket részben meggyőződésből, részben belpolitikai okokból néha kemény hangon elutasító Magyarország és Lengyelország látványosan kimarad a tárgyalópartnerek köréből.

Vagyis a jelek szerint az EU-ban vezető szerepre törekvő, és ehhez minél szélesebb körű támogatást kereső Macron nem számol velük, és a véleményükre sem kíváncsi. És amennyiben hangzatos ígéretek, illetve kompromisszumos javaslatok révén, oszd meg és uralkodj-alapon sikerült leválasztania róluk a V4-ek másik két tagját, illetve megszereznie a regionális együttműködést elutasító, a hangzatos nyilatkozatok és ígéretek szintjén mindig a nyugati hatalmakhoz törleszkedő, azok „jóindulatát” zsíros fegyvervásárlási szerződésekkel megszerző Románia, valamint a mindig peremre szoruló Bulgária támogatását, nem is biztos, hogy számolnia kell velük.

Annyi bizonyos, hogy az Európai Unió számos pozitívumot hozott térségünkbe, mi magyarok pedig külön értékelhetjük, hogy a mesterségesen szétszakított nemzetrészek nagy része az EU-n belül lényegesen könnyebben tud kapcsolatot teremteni a többiekkel. A mozgás és a munkavállalás szabadsága is a pozitív hozadékok közé tartozik.

Mindezek mellett elvárható, hogy a nettó befizető nyugati tagállamok cégei számára kedvező beruházási lehetőségeket, az elnyert uniós pénzekből jórészt a nyugati tagállamok cégeit a projektek kivitelezésével megbízó, piacot és olcsó munkaerőt biztosító közép- és kelet-európai tagállamok is érdemben beleszólhassanak abba, hogyan alakuljon a közös jövő.

A múltbeli tapasztalatok ugyanis azt mutatják: a régió országainak közép- és hosszú távon inkább veszíteni, mint nyernivalójuk van olyankor, amikor akár a nyugati, akár a keleti hatalmak valamelyike a saját pecsenyéje sütögetése érdekében megpróbálja megosztani és egymás ellenében kijátszani őket.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Pataky István 2019. február 21., csütörtök

Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára már csak a botrányai miatt híres rendezvényt, az eurovíziós dalversenyt.

Kiss Judit 2019. február 20., szerda

A kutya vacsorája

Semmi új vagy meglepő nincsen abban, hogy a tanügyminiszteri ötlettár újabb és újabb gyöngyszemeivel gazdagodik a hírfogyasztó, ugyanis nem múlik el nap anélkül, hogy ne rukkolna elő vadonatúj reformelképzeléssel Ecaterina Andronescu régi-új tárcavezető.

Rostás Szabolcs 2019. február 19., kedd

A kiszámíthatatlanság bizonyossága

A romániai gazdaság jelenlegi állapota, de ami ennél is lényegesebb: a kilátásai szempontjából igen aggasztó hírek láttak napvilágot a közelmúltban, ráadásul az ország fejlettebb, nyugati régiójában.

Makkay József 2019. február 18., hétfő

Megkurtították a világ legdrágább titkosszolgálatát

Aki az ellenzéki pártok képviselőinek a véleményét olvassa a román titkosszolgálatok büdzséjének megnyirbálásáról, megeshet, hogy valamiféle együttérzést érez a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a többi titkosszolgálat költségvetésének megkurtítása miatt.

Balogh Levente 2019. február 15., péntek

Bozgorok a cigányok ellen

Minden héten háború – kis túlzással lassan az amerikai futball világát bemutató hollywoodi film magyar címe alkalmazható a román élvonalbeli labdarúgó-bajnokságra is, mióta a magyar tulajdonosú, magyar többségű városban működő Sepsi OSK is az első osztályban játszik.

Pataky István 2019. február 14., csütörtök

Műemlékek gyilkosai

Beomlott Herkulesfürdő legszebb épületének, a Sza­páry-fürdőnek a tetőzete. Az A kategóriás műemlék állapota az utóbbi tíz évben folyamatosan romlott és alighanem végnapjait éli Erzsébet császárné egykori kedvelt fürdőhelye.

Kiss Judit 2019. február 13., szerda

Ködbe vesző kérdések

Enyhén szólva is beszédes, hogy jelen állás szerint egyre nagyobb homály veszi körül az egyszeri ember igazságérzetét mélyen fölkorbácsoló hétvégi incidenst, miszerint a Maros megyei Magyarón rendőr kezében elsült lőfegyver sebesített meg súlyosan egy járdán gyalogló járókelőt.

Balogh Levente 2019. február 12., kedd

Románia világpolitikai „jelentősége”

Amikor a román illetékesek arról álmodoztak, hogy Románia a világpolitika homlokterébe kerüljön, nem feltétlenül azt szerették volna, hogy ez az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai és geopolitikai vetélkedésben való érintettsége miatt történjen meg.

Rostás Szabolcs 2019. február 11., hétfő

A mi szélhámosaink

Bár a kritikusok nem sorolják Steven Spielberg legütősebb alkotásai közé, a háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező Kapj el, ha tudsz című életrajzi filmje ettől függetlenül roppant élvezetes és tanulságos. Szakzsargonnal élve: odaragasztja a nézőt a fotelhez.

Vélemény
Balogh Levente: Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás ...

Pataky István: Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára ...

Kiss Judit: A kutya vacsorája

Semmi új vagy meglepő nincsen abban, hogy a tanügyminiszteri ötlettár újabb és újabb gyöngyszemeivel ...

Hallgassa online rádióinkat