Macronról tudható, hogy aktív szerepet kíván vállalni az Európai Unió irányításában, különösen azt követően, hogy Nagy-Britannia a Brexit-népszavazás nyomán várhatóan néhány éven belül kilép az EU-ból. Ebben vélhetően készséges partnerre talál Angela Merkel német kancellárban, már amennyiben sikeresen veszi az idei választási akadályt.

A francia elnök alapvetően olyan uniót akar, amelyben a tagállamok egyre inkább szövetségi rendszerben kezdenek el működni, szuverenitásuk még nagyobb hányadát áldozzák fel a központi irányítás javára. Ez még önmagában nem ördögtől való, ugyanakkor ez alapvető változásokat feltételez az EU működésében, amelyekről a maradó 27 tagállamnak a lehető legszélesebb körű konszenzusra jutva kellene megállapodnia.

Hiszen nem mindegy, milyen területeken engednek még nagyobb beleszólást a brüsszeli vezetőknek – és ami még lényegesebb, a továbbiakban a kisebb, közép- és kelet-európai tagállamok hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket a gazdaságilag lényegesen erősebb, területi és népességi szempontból is nagyobb, mindezek folytán pedig lényegesen befolyásosabb nyugati tagállamok mellett.

Ráadásul az sem mindegy, hogy az EU jövőjének alakításában kiemelt szerepet akaró, befolyásos politikusok milyen perspektívát vázolnak fel, megmaradnak-e a pragmatizmus és a józan ész szintjén, vagy valamilyen megfoghatatlan, ideológiavezérelt, hagymázas utópiát próbálnak a többiek rovására megvalósítani?

Az érdekérvényesítés lehetőségei között ott van a regionális összefogás – mint például a visegrádi négyek, amely semmiképp sem nevezhető minden téren a felhőtlen és konfliktusmentes együttműködés mintapéldányának, de úgy tűnt, hogy a tagállamok között fennálló régi nézeteltérések ellenére eddig bizonyos ügyekben viszonylag mégis jól működött.

És Macron mostani látogatásának a jelek szerint többek között éppen az az egyik célja, hogy még idejekorán megroppantsa a V4-ek esetleges még szorosabb együttműködését. A dolgát megkönnyíti, hogy a kvartett két tagja, Csehország és Szlovákia Ausztriával együtt egy másik csoportnak, a slavkovi hármasnak is tagja, vagyis több csapatban is „fociznak” egyszerre.

A francia államfő mostani látogatássorozata alatt a slavkoviakkal is tárgyalt, majd Romániába látogatott, ahonnan Bulgáriába ment tovább. A V4-ek két, az EU-t gyakran vehemensen bíráló, a brüsszeli ötleteléseket részben meggyőződésből, részben belpolitikai okokból néha kemény hangon elutasító Magyarország és Lengyelország látványosan kimarad a tárgyalópartnerek köréből.

Vagyis a jelek szerint az EU-ban vezető szerepre törekvő, és ehhez minél szélesebb körű támogatást kereső Macron nem számol velük, és a véleményükre sem kíváncsi. És amennyiben hangzatos ígéretek, illetve kompromisszumos javaslatok révén, oszd meg és uralkodj-alapon sikerült leválasztania róluk a V4-ek másik két tagját, illetve megszereznie a regionális együttműködést elutasító, a hangzatos nyilatkozatok és ígéretek szintjén mindig a nyugati hatalmakhoz törleszkedő, azok „jóindulatát” zsíros fegyvervásárlási szerződésekkel megszerző Románia, valamint a mindig peremre szoruló Bulgária támogatását, nem is biztos, hogy számolnia kell velük.

Annyi bizonyos, hogy az Európai Unió számos pozitívumot hozott térségünkbe, mi magyarok pedig külön értékelhetjük, hogy a mesterségesen szétszakított nemzetrészek nagy része az EU-n belül lényegesen könnyebben tud kapcsolatot teremteni a többiekkel. A mozgás és a munkavállalás szabadsága is a pozitív hozadékok közé tartozik.

Mindezek mellett elvárható, hogy a nettó befizető nyugati tagállamok cégei számára kedvező beruházási lehetőségeket, az elnyert uniós pénzekből jórészt a nyugati tagállamok cégeit a projektek kivitelezésével megbízó, piacot és olcsó munkaerőt biztosító közép- és kelet-európai tagállamok is érdemben beleszólhassanak abba, hogyan alakuljon a közös jövő.

A múltbeli tapasztalatok ugyanis azt mutatják: a régió országainak közép- és hosszú távon inkább veszíteni, mint nyernivalójuk van olyankor, amikor akár a nyugati, akár a keleti hatalmak valamelyike a saját pecsenyéje sütögetése érdekében megpróbálja megosztani és egymás ellenében kijátszani őket.

korábban írtuk

Macron Bukarestben – Francia fegyvereket vásárol Románia

Francia harci helikoptereket és légvédelmi rakétákat vásárol Románia – többek között erről is elvi megállapodás született Emmanuel Macron francia államfő csütörtöki bukaresti látogatásán.