2013. január 11., 07:052013. január 11., 07:05
Nehéz ugyanakkor úgy foglalkozni a kérdéssel, hogy az ember sikeresen elkerülje a demagógiát, hiszen az érme másik oldala az, hogy a parlament mégiscsak a képviseleti demokrácia alapvető intézménye, az intézmény méltósága pedig megköveteli, hogy a képviselők reprezentációs költségei ne süllyedjenek egy bizonyos szint alá.
Arról nem is beszélve, hogy a demokrácia egyik – valljuk be, meglehetősen naív – alapelve szerint elvileg kevesebb az esély, hogy egy köztisztséget betöltő személy engedjen a korrupció kísértésének, ha tevékenységéért jól megfizetik. Csakhogy például az, hogy egyes, nem bukaresti képviselők vagy szenátorok elszállásolására akár havi nyolcezer lejt is elkölt a törvényhozás a mi adólejeinkből, már nem növeli, de éppen hogy csorbítja a parlament méltóságát.
Senki sem várja el a honatyáktól, hogy a diákéveket idéző módon, hárman-négyen költözzenek össze egy bérlakásba, de az, hogy az adófizetők pénzén négy-öt csillagos szállodák luxusszolgáltatásait élvezik, amikor Bukarestben tartózkodnak, az már arcátlanság, és az ország polgárainak semmibevétele – függetlenül attól, hogy válság van, amikor minden téren megszorító intézkedésekre van szükség, vagy éppen jól megy a gazdaság.
Másrészt nehéz méltóságról beszélni egy olyan parlament esetében, amelyben például a demagóg handabandázásairól és kisebbségellenes megnyilvánulásairól hírhedt Gigi Becali mellett ott lehet az ügyészek által többrendbeli korrupcióval vádolt Ion Stan vagy – ha nem is tette le az esküt – a szekus besúgó, gyanús korrupciós ügyek miatt vizsgált Dan Voiculescu. Ezért is – és a fentebb említett okok miatt is – indokolt, hogy visszanyessék a parlamenti költségeket.
A választási törvényt pedig sürgősen módosítani kell – lehetőleg nem a kormányoldal pillanatnyi politikai érdekei szerint, hanem úgy, hogy rögzített számú mandátum mellett a parlament öszszetétele a lehető legarányosabban leképezze a polgárok akaratát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok