JEGYZET – Most jól megmutatták az összes magyargyűlölő, soviniszta románnak. A román hatóságok a magyarellenesség egyik, dalai lámába oltott pápáján, az uszítás Elvis Presley-én, az árokásás főtudorán, Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármesteren statuáltak példát, amiért ismét nem bírt uralkodni magán, és a magyar nyelvet a lovak nyelvének nevezte.
2015. március 28., 16:582015. március 28., 16:58
A diszkriminációellenes tanács brutális összegű, kétezer lejes bírságot rótt ki rá, ami a Funar-kaliberű arcok havi jövedelmét ismerve nem feltétlenül fogja az éhenhalás szélére sodorni, még úgy sem, hogy az elmarasztaló határozatot saját zsebből finanszírozva kell megjelentetnie egy országos napilapban.
Igaz, lehet, hogy halmazati büntetésként az elmarasztaló ítélet mellett a diszkriminációellenes hatóság illetékesei még felemelt mutatóujjal meg is feddték, hogy ejnye-bejnye, ez csúnya dolog, és még egyszer elő ne forduljon.
Persze elismerem, hogy ez is eredmény, és már az is elégtételt jelent, hogy az elmúlt huszonöt évben szorgalmasan kifejtett magyarellenes ámokfutása miatt legalább jelképes büntetésben részesült. De hát ez is mutatja, hogy a Funar-féle nyílt színi uszítók napja már leáldozott. A nyílt sisakos, teli szájú magyarellenesség ma már nem trendi. A helyét a sokkal diszkrétebb, de annál durvább hatású intézkedések vették át.
Hiszen amíg a román illetékesek azzal dicsekedhetik körbe a világot, hogy lám-lám, a román parlamentbe más európai országokkal szemben nem jutottak be szélsőséges pártok, sőt a nyíltan kisebbségellenes megnyilvánulásokat szankcionálják, addig a fősodorbeli, de jóval alattomosabb magyarellenes lépések elsikkadnak.
Amíg a világ Funar bírságán csámcsog, máris kevésbé érdekes, hogy egy erdélyi város román hatóságai a gyülekezési jogot semmibe véve betiltottak egy magyar jogkövetelő tüntetést. Vagy hogy bírósági ítélettel államosíthattak újra egy magyar egyházi iskolát. A magyar és székely jelképek elleni hivatalos ámokfutás is merőben adminisztratív kérdéssé silányul. A magyar nyelvű orvosképzés és a hivatali anyanyelvhasználat sem igazán működik, hiszen a vonatkozó jogszabályokat az illetékes hatóságok ott szabotálják el, ahol érik.
Bár végső soron érthetetlen, miért háborgunk, ha nem használhatjuk az anyanyelvünket. Hiszen legalább nem nevezheti senki büntetlenül a lovak nyelvének.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!