VEZÉRCIKK – Több hónapos halogatás után a szenátus szerdán gyorsított eljárásban vette tárgysorba a levélben történő szavazás intézményének bevezetéséről szóló törvénytervezetet.
2015. október 14., 22:552015. október 14., 22:55
Az állandó választási hatóság által kidolgozott eljárás lehetőséget teremt(ene) a külföldön élő román állampolgároknak, hogy levélben adják le voksukat a parlamenti, az államelnöki és az európai parlamenti megmérettetésen.
Azért a feltételes mód, mert a hazai politikai erők többsége ellenérdekelt az ország határain kívül élő, becslések szerint három–ötmillió főre tehető román állampolgárok választójogának kiterjesztésében. Ami a tavaly novemberi államfőválasztást követően került napirendre, amikor botrány robbant ki, mert a kis létszámú külföldi szavazókörzetekben sokan nem élhettek szavazati jogukkal.
Klaus Johannis államfő – aki részben az akkori fejetlenségnek köszönheti győzelmét – többször megsürgette a levélben szavazás biztosítását a diaszpóra számára, és noha a pártok erre ígéretet tettek, előrelépés nem történt. Márpedig szorít az idő, hiszen a 2016 novemberében esedékes parlamenti megmérettetést megelőző egy évben nem módosulhat a választási törvény.
Ezt az ügyet jószerint egyedül az ellenzéki liberálisok képviselik teljes mellszélességgel: júniusban ebben a témában terjesztettek bizalmatlansági indítványt a Ponta-kabinet ellen, a törvényhozás őszi ülésszakát pedig a levélben szavazás halogatása miatti tiltakozásképpen kezdték japánsztrájkkal. Viszont a kormányzó szociáldemokraták nélkül nem sokra mennek, akiknek már csak a külföldön élő románok jobboldal iránti szimpátiája miatt sem sietős a dolog.
A PSD-hez hasonlóan mondvacsinált okokra – diszkrimináció érné a Romániában élő választókat, alkalmat teremtene a választási csalásokra, visszaélésekre – hivatkozva nem támogatja a módszert az RMDSZ sem. Pedig a szövetség esetében a képlet egyszerű: ha bevezetik a levélben szavazást, akkor olyan mértékben nőhet a román pártokra leadott szavazatok aránya, hogy ez veszélybe sodorhatja az alakulat parlamenti képviseletét. A kilencvenes évekkel ellentétben ugyanis ma már sokkal aktívabbak a külföldre kivándorolt románok az erdélyi magyaroknál, így az RMDSZ alulreprezentált e téren.
Az RMDSZ tehát teljesen ellenérdekelt a külföldön élő román állampolgárok választójogának kiterjesztésében. Nehéz helyzetben van, mivel egy alapvető demokratikus jog érvényesítésével szemben kell képviselnie választótábora, az erdélyi magyar közösség érdekeit, eközben viszont nem mondhatja ki nyíltan, hogy azért utasítja el a külhoniak választójogának megkönnyítését, mert akkor ő maga veszítene.
Annál is inkább, mivel annak idején még teljes mellszélességgel támogatta, hogy szavazati jogot kapjanak az anyaország határain kívül élő magyar állampolgárok, a tavalyi magyar országgyűlési választásokat megelőzően pedig nemcsak szavazásra buzdította a kettős állampolgársággal rendelkező romániai magyarokat, de például a regisztráció alkalmával logisztikai segítséget is nyújtott nekik. Éppenséggel a levélben szavazáshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!