Sok mindent elárul a nagyobbik román kormánypártban uralkodó állapotokról, hogy egy korrupciós bűncselekményekkel meggyanúsított politikust egy – egyelőre nem véglegesen – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt követ az elnöki székben.
2015. július 24., 11:162015. július 24., 11:16
A szociáldemokrata alakulatról a napokban derült ki, hogy bankszámláit zárolták a mintegy hatmillió euróra rúgó adóssága miatt, a pénzügyi krach azonban eltörpül a PSD-t sújtó erkölcsi válsághoz és belső zűrzavarhoz képest. Bár folyamatosan küzd ellene, a párt képtelen lemosni magáról a korruptság bélyegét. Amelyre egyebek mellett azzal szolgált rá, hogy egykori keménykezű vezetője, Adrian Năstase volt miniszterelnök két alkalommal is letöltendő szabadságvesztést kapott korrupció miatt. Csakhogy miközben Năstase úgy vonult börtönbe, hogy már nem töltött be kormányzati tisztséget, Victor Ponta az első miniszterelnök az ország történetében, aki ellen hivatala gyakorlása közben foganatosítanak bűnvádi eljárást. A Ponta–Liviu Dragnea-rokád közepette teljesen nyilvánvaló, hogy előbbi pozíciója a PSD-ben és a kormánykoalíción belül egyaránt végérvényesen megingott, és csak idő kérdése, mikor veszíti el a miniszterelnöki tisztséget is. Egyre több baloldali politikus veti nyilvánosan a szemére, hogy az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes küzdelem ádáz bírálatával hihetetlen károkat okoz az alakulatnak, sőt történetesen Dragnea mondta ki róla, hogy nemcsak de jure, hanem de facto is elveszítette stabil pozícióját az alakulat élén. Miközben a román szocdemek közismertek arról, hogy „felfalják” kudarcot vallott vezetőiket, a miniszterelnök elkerülhetetlennek tűnő bukása óhatatlanul maga után vonja a PSD hanyatlását is. Ezt segíti elő a 2012-es népszavazás során elkövetett csalások miatt elítélt, párttársai által viszont politikai mártírként feltüntetett Dragnea pajzsra emelése is, amely óriási támadási felület a párt számára. Képzeljük csak el, mi történik, ha a legfelsőbb bíróság jogerős verdiktjében letöltendőt szab a politikusra, amennyiben pedig az ügyészség vádat emel Ponta ellen, az államfő felfüggeszti a miniszterelnöki tisztségből. A jelek szerint a PSD számára a vég elkezdődött.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!