2013. február 03., 20:312013. február 03., 20:31
Codrin Munteanu eltávolítása teljesen természetes döntésnek számítana egy olyan országban, ahol a központi hatalom nem tűri el, hogy területi képviselője folyamatosan hergeli egy kisebbségi közösség tagjait – még akkor is, ha ez a közösség az adott régióban többséget alkot.
Erős kételyek merülnek fel viszont annak kapcsán, hogy a román balliberális hatalom hirtelen megelégelte volna háromszéki helytartója ámokfutását. Ellenkezőleg, a kormány minden valószínűség szerint helyeselte, hogy a prefektus hadat üzent a magyar feliratoknak és a székely szimbólumoknak, hogy sorozatosan megtámadta a bíróságon a különböző intézmények magyar elnevezéséről, a magyar nyelvű feliratozásról szóló önkormányzati döntéseket, vagy hogy román zászlóval takartatta el a Székelyföld feliratot Sepsiszentgyörgyön. Ha nem így lenne, Constantin Niţă miniszter nem tartja fontosnak leszögezni az új prefektus hétvégi beiktatásakor, hogy a román kormány számára tárgyalási alap sem lehet a területi autonómia kérdése. Mircea Duşa védelmi miniszter pedig nem fenyegette volna „kemény intézkedésekkel” azokat a székelyföldi elöljárókat, akik „előnyben részesítik más nemzetek jelképeinek használatát a románnal szemben”, sőt valószínűleg ódzkodott volna attól az ígérettől is, miszerint a bukaresti hatalom mindent elkövet a jövőben, hogy kiiktassa a közbeszédből az önrendelkezés témáját.
A kutyából nem lesz szalonna alapigazságát a román politika autonómiaellenességére átültetve joggal merül fel tehát a kérdés: miért engedett mégis Victor Ponta az RMDSZ hónapokkal ezelőtt, választási kampányszlogenként is megfogalmazott követelésének? Hiszen a székelyföldi románok érdekvédelmét ellátó fórum a napokban óva intette a kormányfőt a „magyar irredentizmus elleni küzdelem zászlóvivőjének”, a románság kovásznai „védőangyalának” nevezett Munteanu eltávolításától. Jó lenne tudni azt is: vajon mit kap(ott) ezért cserébe Ponta az RMDSZ-től?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok