VEZÉRCIKK – A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a jelek szerint tovább tarthat az állóháború, miután a jelenlegi oktatási minisztert sem zavarja, hogy a felsőoktatási intézmény vezetősége nem hajlandó alávetni magát az oktatási törvénynek, amelynek értelmében a MOGYE is azon egyetemek közé tartozik, amelyeken önálló magyar főtanszéket kell létrehozni.
2015. március 09., 20:012015. március 09., 20:01
Beszédes, hogy az elmúlt héten az egyetemre ellátogató és a magyar kedélyeket most éppen a magyar szak önálló akkreditációjának elutasításával borzoló rektor hátát dicsérően meglapogató Mihai Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint a konfliktus nem a minisztérium hatásköre, azt az egyetemen belül kell rendezni.
Ami annak fényében, hogy az eredetileg színmagyar intézménynek indult MOGYE vezetésében jelenleg kétharmados többségben ülnek a magyar követeléseket enyhén szólva minimális empátiával fogadó románok, nem kis cinizmus. Cîmpeanu ezzel felsorakozott azon dicstelen elődei és kormányzati kollégái sorába, akik az egyetemi autonómiát szándékosan úgy értelmezik félre, hogy az a törvények nyílt megsértésére is feljogosít – már akkor, ha a magyar közösség háttérbe szorításáról van szó.
Ez a magatartás rendkívül káros, hiszen nem csupán az autonómiát járatja le – amelynek egyik alapvető jellemzője, hogy törvény biztosítja létrejöttét és működését, és az ország jogszabályainak tiszteletben tartásán alapul –, hanem a jogállamiságba vetett bizalmat is aláássa. Nincs amiért csodálkozni, ha egyes önkormányzatok nem hajlandóak meghallgatni a településen élő magyar közösség kétnyelvűségre vonatkozó követeléseit, amikor egy állami intézmény kormányzati támogatással hányhat fittyet a magyar közösség jogait szavatoló hatályos törvényekre.
Ilyen körülmények között nemigen nevezhető igaznak a román politikusok – köztük újabban Klaus Johannis államfő – által is hangoztatott lózung, miszerint Romániában példásan megoldották a kisebbségek helyzetét.
A keddi, a magyar jogköveteléseket semmibe vevő hatalmi önkény ellen megszervezett székely szabadság napi megmozdulásokon ezen jelenség ellen sem árt felemelni a szavunkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!