2011. december 12., 07:502011. december 12., 07:50
És így tovább: a példaképekről, ikonokról ilyen gyarlóságok derülnek ki. S még mintha dicsekednének is vele ország-világ előtt. Tehetik, mert óriási összegeket kaszálnak a rinyálással. Miután elpanaszolták ugyanis a külsejük ilyen-olyan bajait, beugrik a hatalmas DE, és kiderül, milyen sampontól lett ismét ragyogó és életerős a modell sörénye, mivel tüntette el a színésznő az öregedés jeleit, és tagadhatott le vagy huszonöt évet a korából, s a gólkirálynak is olyan frizurát rittyentett a fodrász, hogy a legbombább fejes után sem görbül meg egyetlen haja szála sem. Mindez ma már senkinek nem újdonság, a csecsemő az anyatejjel együtt szívja magába, hogy a reklám a lelke mindennek.
Nem is ezzel van a baj, hanem azzal a bizonyos lehurboltsággal. Ami enyhén szólva öngól a legjobban kigondolt reklám számára is. Aki ugyanis elhiszi, hogy a híres modell kócosan, fakó, töredezett hajjal mászkál, az ismert színésznő szipirtyószerűen, lógó narancsbőrrel megy ki az úszómedencéjéhez, netán a gólkirály csapzottan és ápolatlanul bukik ki az autócsodájából, az enyhén szólva tájékozatlan a sztárok világában. Mert egy valamirevaló sztár csak addig az, amíg ragyogó, makulátlan bőrű, tökéletes frizurájú... ha valami miatt folt esik a külsőn, már nem érdekes. Legföljebb gúnyolódnak rajta, és elrettentő példaként emlegetik. Vagyis senki nem fogja azt a sampont, krémet, hajzselét vásárolni, amit a ma már lúzerré lett tegnapi csúcson lévő használt.
A reklámszakember viszont érti a dolgát – vagyis amit én itt elhabogok, azt ő már régebbről tudja. Ezért veszik át az ismert modellek, színészek, élsportolók helyét a háziasszonyok, hivatalnokok, diákok, bemutatva, hogyan lehet a napi gürcöléstől kifacsart állapotban is szépnek, frissnek és életerősnek maradni. Egy bizonyos sampon, krém, tejtermék vagy sör – és a nap végén is olyan marad az ember fia-lánya, mint a híres modell, az ismert színész, az élsportoló: mindig fitt, ragyogó hajú, sima bőrű, a korpát még hírből sem ismerő. Ezt pedig elhiszi az egyszerű halandó, és rohan sampont, krémet, tejtermékeket beszerezni – hátha megváltozik a tükörből rá visszaköszönő lehurbolt szerencsétlen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok