Kíméletlen diagnózist állított fel a közelmúltban a hazai privatizáció múltjáról és jelenlegi állapotáról Nicolae Văcăroiu, a számvevőszék elnöke.
2013. május 13., 10:512013. május 13., 10:51
A volt miniszterelnök szerint az elmúlt 23 év magánosítása nyolcvan százalékban kudarcnak bizonyult, a jelenlegi kormány pedig – túlságosan hallgatva a külföldről érkező „jó tanácsokra\" – a gazdasági válság idején is stratégiai jelentőségű vállalatok részvényeit árulja.
A PSD „dinoszaurusza\" egyáltalán nem vádolható azzal, hogy kíméletlen kritikusa lenne a balliberális hatalomnak, arról nem beszélve, hogy Románia az ő kormányfői mandátuma idején vágott bele a nagyprivatizációba. Ami hozzá hasonlóan kései utódjának, Victor Pontának sem erőssége. Az USL egy évvel ezelőtt többek között a privatizációs kudarcokra hivatkozva buktatta meg a jobbközép Ungureanu-kormányt, ennek ellenére szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni e terén. Sőt ugyanazokat a hibákat követi el, amelyeket korábban felrótt a jobboldalnak. Mihai-Răzvan Ungureanut a baloldal árulónak kiáltotta ki a Cuprumin rézkitermelő vállalat eladási kísérletéért, ami végül meghiúsult, mert a kanadai vevő megtagadta a pénzügyi garancia letétbe helyezését. A médiashow-vá züllesztett Oltchim-eladással Pontáék hasonlóképpen jártak.
Kísért a múlt az energetikai cégek kapcsán is. A mostani kormány áprilisban áron alul, 72 millió euróért adott túl a Transgaz 15 százalékos részvénycsomagján, miközben ellenzékben a nemzeti vagyon elkótyavetyélésének nevezte, hogy Ungureanuék keveset kaptak a Transelectrica értékpapírjaiért. És még csak ezután jön a CFR teherszállító részlege, a Tarom, a posta és megannyi energetikai cég áruba bocsátása. Amelyet Bukarest kivétel nélkül az IMF nyomására próbál eladni, holott szakértők szerint öngyilkosság külföldi kézre adni az energetikai vállalatokat. Hiszen az új tulajdonosok külföldre exportálják a profitot, az állam pedig elveszíti az ellenőrzést az általuk megszabott tarifák fölött, aminek a lakosság iszsza meg a levét. Amit a szociális segély emelésével képtelenség ellensúlyozni. Ellenpéldáért elég a szomszédba menni, ahol az Orbán-kormány a stratégiai vállalatokban megőrzött állami részesedésnek köszönhetően rezsit is csökkentett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!