Múlt szerdán, amikor a legfelsőbb bíróság korrupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte Adrian Năstase volt kormányfőt, azt hihettük, hogy elindultunk a normalitás irányába. A következmények nélküliség azonban folytatódik: a jelenlegi miniszterelnök, Victor Ponta azt követően sem hajlandó lemondani, hogy az illetékes szaktestület kimondta, plagizált doktori disszertációja megírásakor. Közben pedig egy másik ügyben az igazságszolgáltatás is bebizonyította, hogy korai volt a bírói tevékenység javulása miatt örülni: a Buzău megyei bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról döntött, és börtönbüntetésre ítéli azokat, akiknek köszönhetően az ingatlan visszakerülhetett jogos tulajdonosához. Mindkét hétvégi történés alapjaiban rengeti meg a Románia jogállamiságába vetett bizalmat. Az, hogy az oktatási miniszter főnökét védendő feloszlatja a szaktestületet, amely a doktori címek hitelességét vizsgálja, és semmisnek nyilvánítja a tanács döntését, amelyben megállapítja a plágium tényét, a legarcátlanabb diktatúrák cinikus gyakorlatát idézi. Az pedig egyszerre szánalmas és felháborító, hogy Ponta kormányfő mindenkit Băsescu államfő emberének nevez, aki a saját szakterületén neki nem tetsző döntést hoz. Ha így folytatja, nem csodálkoznánk, ha paranoiája addig fajulna, hogy azt is Băsescu rovására írná, ha reggel borotválkozás közben megvágja magát. A buzăui ítélet ugyancsak a visszaélések törvényesítését szolgálja. A bírák a jogállamiság egyik alapját, a magántulajdonhoz való jogot veszik semmibe, és belegondolni is rossz, mi lenne, ha más bíróságok is hasonló ítéleteket kezdenének hozni, megfosztva a magyar intézményeket – vagy bármilyen más tulajdonost – jogos tulajdonuktól. A helyzet tehát súlyos: a végrehajtói és a bírói hatalom egyszerre sérti meg a demokrácia alapelveit. A romániai jogállamiság és demokrácia próbaköve lesz, hogy ezt büntetlenül tehetik, vagy belátható időn belül felelniük kell érte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok