Az adatok szerint nagyon sok egészséges polgár jobb befektetésnek tartotta vastagon kibélelt borítékkal „kedveskedni” az illetékes szakorvosnak és a munkaügyi hivatalnoknak annak érdekében, hogy közreműködésükkel rokkantnyugdíjasként viszonylag jelentős állami apanázst kapjon. Persze ez nem akadályozza meg őket abban, hogy emellett feketén munkát vállaljanak, mint ahogy a luxusautót vezető hátrányos szociális helyzetűeket sem, de hát mindig jól jön a háznál a biztosnak tekinthető, közpénzből folyósított jövedelem. Talán nem minősülünk túlzottan radikálisnak, ha kijelentjük: márpedig mindez nem más, mint szemérmetlen lopás.
Aki csak azért nyilváníttatja magát állami pénzből támogatandó rokkanttá, hogy aztán zavartalanul maszekolhasson, dolgozó és adót fizető polgártársain élősködik. Éppen ezért nagyon helyes, hogy a munkaügyi tárca végre országos vizsgálatot indított a visszaélések felderítése érdekében, még akkor is, ha a mintegy húszéves gyakorlat leleplezésére irányuló buzgalmat nem annyira a társadalom erkölcsösebbé tétele iránti igény, mint a kongó államkassza és a fizetésképtelenné váló állam réme táplálja. A gondot azonban csupán részben oldja meg, ha a leleplezett csalóktól megvonják a szociális juttatást, a korrupt orvosokat és hivatalnokokat pedig felelősségre vonják. Az egész szociális rendszert át kell alakítani, ez viszont nem csupán szociális, hanem gazdasági kérdés is.
A jelenlegi, munkakerülést bátorító viszonyok helyett vállalkozóbarát, munkahelyteremtésre ösztönző cégalapítási feltételeket és adórendszert kell biztosítani. Olyant, amely öngondoskodásra serkent: kevesebb szociális juttatást biztosít, amit pedig igen, azt csak a valóban rászorulóknak, viszont több pénzt hagy az embereknél. Amúgy az ellenőrzések kapcsán egy dologra nem árt alaposan odafigyelni: a kontrollt lehetőleg ne ugyanazok végezzék, akik annak idején pénzért hagyták jóvá a nyugdíjkérelmeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok