2010. február 10., 10:182010. február 10., 10:18
Noha valami azt súgja, hogy a nagyobbik kormánypárt egyik legbefolyásosabb embere végül mégis beadja a derekát, a koalíciós intermezzo hűen árulkodik az államapparátusban bevett gyakorlatként működő káderpolitika, valamint a politikai „beejtőernyőzés” mikéntjéről. Berceanu persze nem azt kifogásolja, hogy a közgazdász végzettségű Maros megyei tanácsos nem tud repülni, hanem amiatt ágál, hogy Gombosnak nem területe a légiközlekedés, -utaztatás.
Az önkormányzati képviselő azonban – aki, valljuk be, a világbajnoki cím szó szerinti kiverekedésével harcművészként eddig nagyobb sikereket ért el a sportban, mint a politikában – azt állítja: nem kell neki feltétlenül értenie a repülőgépekhez, helytállna a tetemes veszteséget felhalmozott Tarom élén válságmenedzserként is. Természetesen mindkettőjüknek igaza van. A miniszter joggal vindikálja magának a jogot arra, hogy szakmailag kompetens személyt lásson a hatáskörébe tartozó intézmények élén – ezáltal is pótlandó saját szakmai hiányosságait –, de érthető a hűséges pártkatona ambíciója is, aki politikai tevékenysége honorálásaként elvárja alakulatától a tekintélyes állami funkció kijárását. Így fordulhat elő, hogy különböző közintézményeket nem feltétlenül az adott szakterületen jártas, viszont pártvonalon erősen megtámogatott személyek irányítanak: színházat erdőmérnök, filharmóniát állat-egészségügyi mérnök, ifjúsági hatóságot egykori sztriptíztáncos, és a sor még folytatható. Ami persze nem zárja ki, hogy sikeresek legyenek, de csakis akkor, ha nem folyamatosan ellentmondani, hanem tanulni szeretnek a szakmabeliektől. Vagyis nem úgy, mint az a kolozsvári elöljáró, aki a mai napig nem hiszi el a szakértőknek, hogy a tévedések sorozatán alapuló csúszások miatt szinte lehetetlen lesz határidőre, azaz júliusra restaurálni a Mátyás-szobrot. Még akkor is, ha ígéretként szépen hangzik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok