A román politikai elit prominens képviselői ismét megmutatták, hogy a választók joggal helyezték beléjük a bizalmukat, hiszen komoly, felelős államférfiakként, a közösség jólétének érdekében tevékenykednek.
2013. október 24., 18:492013. október 24., 18:49
Legutóbb Traian Băsescu államfő demonstrálta, hogy korához mérten megfontolt, igazi államférfi, amikor az állam működése és a polgárok boldogsága szempontjából egyaránt lényegi döntést hozott: kitiltotta Crin Antonescut, a kormányon levő liberális párt és a szenátus elnökét az államfői hivatalból. Az esetre akkor derült fény, amikor múlt héten az új, liberális párti gazdasági miniszter letette az esküt az államfő rezidencián, de a szenátus elnöke nem volt ott a meghívottak között. Mint kiderült, ez annak tudható be, hogy amikor legutóbb a szintén liberális párti közlekedési miniszter eskütétele zajlott, Antonescu az államfő beszédének kezdetekor elhagyta a termet. Az államfő ezt követően leszögezte: a protokoll megsértése miatt a szenátus elnöke a jövőben legfeljebb szervezett csoportok tagjaként, vagyis turistaként teheti be a lábát az elnöki rezidenciának otthont adó Cotroceni-palotába.
Meg kell állapítanunk, hogy ilyen határozottságra rég nem volt példa a román politikum részéről. Főleg egy ilyen komoly ügyben.
Most meglehetősen olcsó demagógia lenne azt mondani, hogy ki kellene próbálni, mi történne, ha a továbbiakban egyetlen romániai politikus sem léphetne be egyetlen hivatalos épületbe: sem a kormány a kormánypalotába, sem a honatyák a parlamentbe, sőt még az államfőt is kizárnák a Cotroceni-palotából. Meg lehetne ugyanis vizsgálni, mi változna az országban, ha a fent említett urakat és úrhölgyeket legalább egy hétig nem engednék dolgozni. Vélhetően a polgárok jelentős többsége nyilatkozna úgy, hogy érdemes lenne megfontolni a javaslatot, mert ha jobb nem is lesz tőle az országnak, biztos, hogy rosszabb sem.
Nem folyamodunk azonban ilyen olcsó populizmushoz. Helyette csak annyit javasolnánk, hogy a kormány és az ellenzék képviselői a továbbiakban próbálják meg az államfő lépéséhez hasonló színvonalon lerendezni a politikai nézetkülönbségekből fakadó konfliktusokat. Ragasszanak a politikai ellenfél hátára „Hüje vagyok” vagy „Rúgj fenékbe!” feliratú papírt, rakjanak a székére fingópárnát, esetleg firkálják tele a parlament falait „A kormány/az ellenzék csicska” feliratokkal. Mindez semmivel sem lenne alacsonyabb nívójú, mint ami jelenleg is zajlik. Viszont legalább őszinte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!