2010. július 21., 10:192010. július 21., 10:19
A nyugati média elsősorban Romániát vette be a célkeresőbe annak okán, hogy Bukarest „tömegesen” ad útlevelet a nem EU-tag Moldovai Köztársaság polgárainak, és ezáltal „a hátsó bejáraton keresztül” hajtja végre az EU-bővítést. A téma persze a bukaresti politikai és közéletben is visszhangra lelt. Az egyik német lappal replikázva a román külügyminisztérium leszögezte: a bukaresti hatóságok az európai jogszabályokat tiszteletben tartva gyorsították fel az egykor román állampolgárságukat elvesztő személyek és leszármazottaik újrahonosítását, Traian Băsescu pedig arra intette az aggodalmaskodó tagállamokat: jobban tennék, ha az Európát a korábbi években „elözönlő”, ott illegálisan dolgozó moldovaiak „legalizálásán” fáradoznának.
A legmeglepőbbnek azonban nem is a jelenlegi bukaresti vezetésnek az ügyben kifejtett álláspontja számít, az államfőnek és demokratáinak ugyanis korábban sem volt egy rossz szavuk sem például a Budapest által nyújtott kettős állampolgársághoz. Az igazán megmosolyogtató az, ahogyan bukaresti elemzők, újságírók nevezik – joggal – alaptalannak és gyermetegnek a kettős állampolgársággal kapcsolatos nyugati aggodalmakat, közöttük szép számban olyan fórumok és véleményformálók, amelyek és akik évekkel ezelőtt még Adrian Năstase szocdemjeivel versenyt futva vizionáltak nemzetbiztonsági kockázatot és államközi konfliktust a magyar állampolgárság kiterjesztésének szándéka miatt. De íme, mára megjött a jobbik eszük, és olyasmivel érvelnek, amit magyarországi jobboldali politikusok és az erdélyi magyar sajtó mindig is próbált megértetni: az állampolgárság intézményének kiszélesítése nem veszélyezteti a térség stabilitását, és nem is generál tömeges népvándorlást. Csak hát akkor még nem volt fülük hozzá. Nem baj, hogy tanultak általunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok